"Hiszen az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm; mert aki ebben szolgál Krisztusnak, az kedves az Isten előtt, és megbízható az emberek előtt." 

Róma‬i levél 14:17-18‬.

"Az Isten országa hasonlatos…" Jézus Krisztus példázataiban sokat beszélt arról, hogy milyen is az Isten országa. Olyan, mint az elrejtett kincs, a drága igazgyöngy, az élesztő, a mustármag. De vajon miért is hasonlít a mennyország mindezekre? Hiszen a mennyország egy messzi hely, valahol a csillagok között, ahova a távoli jövőben jutunk el, már aki eljut, és ahol puttó angyalkák lógatják a lábukat a felhők szélén ülve, hárfázgatva. (Bár hozzáteszem, ha a mennyország tényleg ilyen volna, az nekem inkább a pokolhoz hasonlítana.) Jézus viszont nem így mutatja be számunkra Isten országát.

A mai nap két dolgot kell megértenünk: 

Az Isten Országa nem egy távoli, jövőben létező hely, vagy állapot. 

Jézus Krisztus személyesen hozta el Isten Országát a földre azért, hogy már itt érezhessük, és részben elérhessük azt, amit a Teremtő hosszú távon nekünk szán. Fizikailag még nem vagyunk ott, de lelkileg már felkészülhetünk, előkészíthetjük az Isten országát.

Ezért hasonlít a csírázó maghoz, vagy az élesztőhöz: már a földi élet során lehetőségünk van a környezetünkben bemutatni ezt a várt országot minden ajándékával együtt. Persze nem ilyen egyszerű, hiszen itt lép be a második tanulság:

Az Isten Országa  igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm. 

A földi élet nem hasonlít Isten országához, hiszen Ádám és Éva óta mindannyian a bűn fogságában élünk. Éppen ezért félreismerjük az Isten országának örömhírét, azt gondoljuk, hogy nem elérhető a földön még részlegesen sem, illetve ha mégis, akkor “törvényeskedésünk” közelebb vezet az állapothoz.

Salamon megjegyezte: "nincs új a nap alatt" (Préd 1:9) és ezért is csenghet ismerősen Pál figyelmeztetése. Ha ma írna, lehet, hogy hozzátenne pár új sort: „Hiszen az Isten országa nem evés és ivás, nem zene, vagy karácsonyfa, nem a felesleges dolgokon való vitázás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm; mert aki ebben szolgál Krisztusnak, az kedves az Isten előtt, és megbízható az emberek előtt.” (‭‭Róma‬i levél 14:17-18‬ kiegészítés tőlem). 

Ha Isten országának áldásait már itt, a földön szeretnénk megérezni, akkor pedig nem élhetünk felelőtlenül, egymást méregetve. Úgy, ahogy Pál apostol kora római gyülekezetét, bennünket is figyelmeztet. Akkor a legnagyobb probléma az volt, hogy akik ettek bizonyos (áldozati) húsokat, nem voltak egyetértésben azokkal, akik ezeket nem voltak hajlandóak fogyasztani, és ezzel megoszlást idéztek elő a gyülekezet sorai között. Isten országa ott, a római gyülekezetben széthullt, hiszen nem az evés és ivás, hanem az igazság, a békesség és a szentlélekben való öröm azok, amiknek jellemezniük kell azt. Isten országa a közvetlen környezetünkben sincs jó állapotban akkor, ha napról napra tudatosan nem építjük azt az emberekhez való viszonyulásunkon keresztül.

Mi hogyan építjük Isten országát a környezetünkben?