Ima hatására tűnt el egy gyógyíthatatlan tumor egy texasi kislány agyából . 

A Texas államban élő, 11 éves Roxli Dosst júniusban agyrákkal diagnosztizálták, mindenki meg volt győzödve arról, hogy már csak hónapjai vannak hátra. Az amerikai kislány szervezetében ugyanis egy gyógyíthatatlan, ritka agytörzsi tumort (DIPG) találtak.

Évente nagyjából 300 gyereknél diagnosztizálják ezt a betegséget az Egyesült Államokban, és kevesebb, mint egy százalékuk él öt évnél tovább – írta a CBS News.

A lány egyik orvosa a helyi sajtónak „pusztító betegségként” jellemezte a tumort, ami miatt a betegek „nehezen tudnak nyelni, olykor elveszítik a látásukat, alig tudnak beszélni és végül lélegezni is csak nehezen tudnak.”

Az orvosok sugárkezelést alkalmaztak, de nem abban a reményben, hogy azzal meg tudják majd gyógyítani. Csak abban bíztak, hogy azzal sikerül majd valamennyire meghosszabbítani az életét.

A kislány családja közben nem tudott mást csinálni, mint imádkozni. Hiszen csak egy csoda segíthetett a lányon. És ez végül meg is történt.

Amikor alig több mint két hónappal a kezelés megkezdése után megvizsgálták a lányt, az orvosok legnagyobb meglepetésére a daganat eltűnt.

Tényleg hihetetlen volt. A tumor nem látszik az MRI-képen, ami nagyon szokatlan– mondta el a lány orvosa, Dr. Virginia Harrod a helyi sajtónak. Hozzátéve, hogy nem tud magyarázatot adni a váratlan gyógyulásra.  Szülei azonban biztosak benne, hogy imáik meghallgatásra találtak, és isten volt az, aki meggyógyított gyermeküket.

Egy kétezer éves drágaköves gyűrűt találtak a hetekben egy régészeti feltárás során Dávid városának nemzeti parkjában, Jeruzsàlemben.

A gyűrűt az Izraeli Régiségek Hatóságának régészei talàltàk meg egy ősi Mikvah (rituàlis fürdő) közelében, amely a második templom korszakában épült. 

Nachshon Zenton, Moran Hajabi, Ari Levy és Dr. Joe Uziel régészek szerint pont mint manapság, akkoriban is le kellett venni az összes ékszert fürdés előtt, néha viszont elfelejtették ezt megtenni. 

“Talán ez állhat a drágaköves gyűrű történetènek hátterében. Ez a gyűrű segíthet nekünk megérteni, hogyan éltek az akkor élő hívő zsidók és így többet megtudhatunk 2000 évvel ezelőtti szokásaikról.” - állítjàk a régészek.

Dávid vàrosa jelenleg Izrael legnagyobb régészeti ásatásainak aktív helyszíne és az ország nemzeti örökségeit több mint fél millióan látogatják évente. Hiszen nagy jelentőséggel bír a zsidók és a keresztények szàmára.

Irakban is megünnepelték idén a keresztények a karácsonyt, köszönhetően a javuló biztonsági helyzetnek, egy évvel azután, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet katonai vereséget szenvedett – írja az MTI.

Az iraki kereszténység gyökerei az első évszázadra nyúlnak vissza. Az országban számos keresztény közösség él, a háború és a felekezeti konfliktusok miatt azonban a számuk 1,5 millióról 400 ezerre apadt. Az Iszlám Állam 2014-es térnyerésével, majd az azt követő hároméves háborúval számuk tovább zsugorodott.

Bagdadban kedd reggel tartottak ünnepi misét a karácsonyra feldíszített templomokban. A kormány szabadnappá nyilvánította az ünnepnapot.

„Természetesen jobb a biztonsági helyzet az utóbbi évekhez képest” – mondta Baziliusz atya, a Szent György káldeus templom elöljárója Bagdadban, ahol mintegy száz hívő részvételével tartott ünnepi misét. A biztonságot és stabilitást mindenekelőtt Bagdadban élvezhetik.

Az iszlamisták egykori fellegvárától, Moszultól délkeletre fekvő, Karakos néven is ismert, 98 százalékban keresztények lakta Hamdaníja városában a pusztítás nyomai máig láthatók. Az asszír keresztény közösség templomát, amelyet 2014-ben az iszlamisták felgyújtottak, máig nem sikerült újjáépíteni. Mindazonáltal a kormos falak között több tucat hívő gyülekezett a hétfő éjjeli misére, majd a hagyományos örömtűzre az imaház udvarán.

A dzsihadisták támadása előtt az 50 ezres lélekszámú Karakos volt a legnagyobb iraki keresztény város. Mivel az iszlamisták csak három lehetőséget kínáltak: áttérni a muszlim hitre, adót fizetni vagy meghalni, sokan inkább a térség falvaiban és városaiban kerestek menedéket. Karakos két éven át volt az Iszlám Állam uralma alatt, s máig csak néhány száz család tért vissza. (MTI)

Muszlim egyházi adó, úgynevezett mecsetadó bevezetését sürgetik német kormánypárti politikusok a muszlim közösségek külföldi befolyásolásának visszaszorítására. 

Az indoklás szerint a mecsetadó bevezetésének nincsenek alapvető jogi akadályai, és az adóbevétel révén a németországi muszlim közösségek önállóan, külső segítség nélkül finanszírozhatnák tevékenységüket.

A keresztény egyházak tagjaitól az állam által beszedett egyházi adóhoz hasonló mecsetadó fontos lépés lenne ahhoz, hogy “az iszlám Németországban kivonja magát a külföldi befolyás alól és megerősödjék belföldi orientációja” – mondta a Die Welt című lap csütörtöki összeállításában Thorsten Frei, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője. Hangsúlyozta, hogy a mecsetadó bevezetésének nincsenek alapvető jogi akadályai, és az adóbevétel révén a németországi muszlim közösségek önállóan, külső segítség nélkül finanszírozhatnák tevékenységüket. Michael Frieser, a Bundestag jogi bizottságának egy CSU-s tagja hozzátette, hogy a mecsetadó nagyobb átláthatóságot teremtene a muszlim közösségek pénzügyeiben és erősítené függetlenségüket.

A CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről megfontolásra érdemesnek nevezték az elképzelést. Burkhard Lischka, az SPD-frakció egyik vezető jogi szakpolitikusa hangsúlyozta, hogy a külföldi finanszírozástól való függetlenség megteremtése a radikalizálódás veszélyét is csökkentené.

Azonban a mecsetadó bevezetéséhez hosszú lenne az út, és a Bundestag csak a tartományokkal együtt tudna végigmenni rajta, mert az egyházi adó szabályozása a tartományok hatáskörébe tartozik-mondta a politikus.

A Die Welt összeállításában kiemelték, az egyházi adó németországi szabályozásának alapja, hogy a kedvezményezett egyház úgynevezett közjogi szervezet – közérdekű tevékenységet végző, jogi személyiséggel rendelkező intézmény -, a muszlim közösségeknek viszont nincsen olyan szervezetük, amely megfelel ennek a feltételnek. A 82,9 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A 2015-ben felerősödött menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban, arányuk így 6-7 százalék körül lehet.

Forrás: MTI

Grúzia is tervezi nagykövetségének Jeruzsálembe helyezését

Nemrég tett bejelentése szerint bilaterális tárgyalásokba kezdene Izraellel Salomé Zourabichvili annak érdekében, hogy kiderüljön számára, milyen feltételekkel költöztethetné országa nagykövetségét Jeruzsálembe – derül ki az Algemeiner írásából.

A francia születésű Zourabichvilit november végén választották meg Grúzia élére, és így ő lett az első női elnök országa történelmében. A 66 éves politikus hat éves megbízást kapott, hivatalos eskütételén Tzipi Hotovely, Izrael külügyminiszter-helyettese is részt vett.

Az eseményen tartott beszédében Hotovely kitért a két állam között fennálló „mély és hosszú barátságra”. Valamint arról is említést tett, hogy Jeruzsálem örömmel fogadná a grúz nagykövetség átköltöztetését. Az izraeli politikus több magas rangú vezetővel – Mamuka Bakhtadze miniszterelnök mellett David Zalkaliani külügyminiszterrel – is találkozott a beiktatási ünnepség során.

Forrás: zsido.com Forrás:hitradio.hu