27 halálos áldozata van egy keresztényellenes robbantásnak

Legalább huszonheten vesztették életüket, több mint nyolcvanan pedig megsérültek a Fülöp-szigetek déli részén elkövetett pokolgépes merényletben tegnap.

A támadássorozat a vasárnapi mise alatt, Sulu tartomány fővárosa, Joló egyik katolikus katedrálisában következett be: helyszíni beszámolók szerint az első detonáció a templomban történt, míg a második robbanás a mentési műveletek alatt volt.

Az áldozatok között valószínűleg nagy számban vannak katonák és a biztonsági erők tagjai – jelentették nemzetközi sajtóforrások.

A terroristák Joló szigetén régóta jelen vannak: zömében keresztények elrablásából adódó váltságdíjakból finanszírozzák magukat, de lefejezésekkel és támadásokkal is riogatják Sulu tartomány lakosságát, ahol a többség egyébként a szunnita iszlám híve, és az itt élők mind­össze kettő-négy százaléka keresztény.

Szakértők szerint a tegnapi merénylet is a felekezeti ellentétekre vezethető vissza, ugyanis a szigetország déli részén élő muzulmánok múlt héten, népszavazás során döntöttek egy auto­nóm muszlim régió létrehozásáról.

(Magyar Idők)

Már csak 212 ezer holokauszt túlélő maradt Izaelben

A nemzetközi holokauszt emléknap alkalmával az Izraeli Statisztikai Hivatal jelentést tett közzé az országban élő túlélőkről.

Számuk 2018 végén 212 000 volt, átlagéletkoruk meghaladta a 80 évet és 60%-uk volt nő. Egy év alatt 9000 fővel csökkent a számuk, és 2025-ig feltehetően már csak fele ennyien élnek majd közülük.

A túlélők 65%-a Európából érkezett, minden harmadik a volt Szovjetunió területéről. Talán sokaknak meglepő, de a túlélők 35%-a Észak-Afrikából vagy Irakból alijázott. A németországi és ausztriai túlélők többsége rögtön a háború után, még Izrael kikiáltását megelőzően érkezett a Szentföldre, Magyarországról, Lengyelországból, Bulgáriából, Irakból és Líbiából pedig az első bevándorlási hullámmal, 1948 és 1951 között költöztek az újonnan megalakult államba.

Törvényekkel lehetetlenítenék el a keresztényeket Texasban

Lengyelországból pedig az 1968-as tisztogatási hullámot követően. A volt Szovjetunióból leginkább 1991 után vándoroltak túlélők Izraelbe.

(zsido.com)

A liberális baloldal megpróbálhatja törvényekkel betiltani a kereszténységet Texasban – legalábbis ettől fél térség konzervatív lakossága.

Erick Erickson, egy konzervatív blogger és rádiós műsorvezető egy újságban azt írta, hogy egy fél tucat új törvénnyel akarják ellehetetleníteni a hívők életét. Azt írta, hogy még az Obama adminisztráció által politikai pozíciókba helyezett emberek akarják elérni, hogy csak a gyülekezetekben dicsérhessék Istent a hívek, de sehol máshol ne tudjanak keresztényként megnyilvánulni.

Az újságíró 4 új törvényre utalt, amely során betiltanák a szexuális orientáció alapú diszkriminációt, azaz egy keresztény üzlet például nem utasíthatná vissza szolgáltatásait egy homoszexuális párnak. Ezek, vagy az ezekhez hasonló törvények pedig a keresztények jogait csonkítanák.

Erick Erickson kijelentette, hogy a mai mainstream politika azt a képet erőlteti rá az emberekre, hogy a szexuális orientáció, ugyanolyan kategóriába tartozik mint a bőrszín vagy a faj. A mentális rendelleneséggel rendelkezők pedig kitüntetést kapnak azért, hogy felvállalják beteg gondolkodásmódjukat.

Egy texasi csoport, a Texas Values indított is egy olyan kampányt, amely a tiltsuk be a bibliát hashtaget használja (#banthebible). A csoport nyíltan kijelentette, ezzel nem azt akarják elérni, hogy kobozzák el a Bibliákat, de azt viszont igen, hogy a texasi embereknek ne legyen joga a bibliai tanításokat tovább adni.(christianheadlines.com)

Zsidó-keresztény imaórát tartottak Budapesten.

Az ökumenikus imahetet lezáró szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija vezette.

Erdő Péter arról beszélt: a zsidóknak és a keresztényeknek küldetésük van, amelyet ugyanattól kaptak: "a történelem urától". Hozzátette: Ha pedig így van, akkor az élet nagyon sok területén tudjuk ugyanazt képviselni és közvetíteni a saját fáradozásainkkal is, Isten szeretetét.

A bíboros arról is beszélt: idén a zsidó-keresztény imanap egybeesik a holokauszt emléknapjával, így különösen fontos az emlékezés, hiszen a rasszizmus és az embertelenség idejéből vannak közös emlékeink.

Frölich Róbert kiemelte: Isten az embert saját képmására teremtette, így amikor egymásra nézünk, Isten képmását kell látnunk. A tízparancsolatot magyarázva rámutatott: ez a tíz rövid, lényegre törő ige egyszerű, és mégis, egymásba fűzve a szöveg "megismételhetetlen és felülmúlhatatlan", "az emberiség alapkódexe". Az ökumenikus imahetet 1908-ban rendezték meg először az egyesült államokbeli Graymoorban. Az imahetet lezáró zsidó-keresztény imaórát 2012 óta szervezi a Keresztény-Zsidó Társaság és az Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia. (Origo)

Forrás:hitradio.hu