Kép:Körösfői Kriesch Aladár: Tordai országgyűlés

Az 1568. január 6. és 13. között tartott tordai országgyűlésen foglalták törvénybe először a világon a lelkiismereti és vallásszabadságot:

„Minden helyökön az prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és az község, ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszerítse […], de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő nékie tetszik.

Ezért penig senki az szuperintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa; ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől […], mert a hit Istennek ajándéka…”

Ez a szabadság négy keresztény vallásra: a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius vallásra vonatkozott.

Alkalomhoz illően ilyenkor iskolai vetélkedőket, ünnepségeket szerveznek az unitárius szellemiségű tanintézményekben, hiszen annak idején a kezdeményezés az unitárius vallású János Zsigmond fejedelem parancsára született, ugyanakkor megemlékeznek Dávid Ferencről is, akinek 1566. január 20-án elhangzott „hitalapító” beszéde hatására, Kolozsvár teljes lakossága unitáriussá lett.

A történészek szerint e döntés mögött egy igen józan politikai megfontolás is rejtőzött, hiszen a két birodalom közé beékelődött, akkor önálló fejedelemségként működő Erdély nem engedhette meg, hogy felekezeti villongások gyengítsék.

Más kérdés, hogy a Tordán megfogalmazott toleranciának nem volt teljes a foganatja.

És nincsen egyértelmű válasz arra vonatkozóan sem, hogy miért nem vettek részt ebben a felekezeti nyitásban a kereszténység keleti változatát gyakorló – ekkor még kisebbségben levő – tömegek főpapjai.

Ez a nap egyúttal az erdélyi unitárius egyház születésnapja is. A vallásszabadság napját az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata 2002-ben nyilvánította ünneppé.

Az erdélyiek számára azért bír különleges fontossággal ez a nap, mert a tordai cselekedet valóban „világpremiernek” számít, illetve amiatt is, hogy a roppant toleráns és nyitott unitárius vallás igazi „transilvanicum”, s a Földön élő unitáriusok mintegy kétharmada magyar származású. E vallás viszonylag erős tömegbázisa ma is a Székelyföldön található. Székely Mózes, az egyetlen székelyföldi származási erdélyi fejedelem is unitárius hitű volt.

A kolozsvári belvárosi unitárius templom előterében álló Dávid Ferenc-kő – egy feleki gömbkő -, a hagyomány szerint ezen állt a vallásalapító, amikor emlékezetes beszédét tartotta 1568. január 20-án, visszajövet a tordai országgyűlésről 

A vallásszabadság napját idén megtiszteli jelenlétével Balog Zoltán, Magyarország kulturális minisztere – aki alapfoglalkozását tekintve református lelkész -, ünnepi beszédet mond a 10 óra 30 perckor kezdődő istentiszteleten a tordai unitárius templomban, majd 12:25-kor ellátogat a Tordai Történelmi Múzeumba.

Címképünkön Körösfői Kriesch Aladár A tordai országgyűlés című festményének reprodukciója (az eredeti a tordai múzeumban található).