A Generális Konvent, a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete ülésének a Dunamelléki Református Egyházkerület székháza adott otthont Budapesten június 24-én és 25-én. A tanácskozáson a Kárpát-medencei református egyházmegyék esperesei, gondnokai, valamint az egyházkerületek püspökei és főgondnokai vettek részt, mintegy százhúszan.

A Generális Konvent csütörtöki plenáris ülésén – a többi közt – szó volt a II. Helvét Hitvallás új fordításáról, amely Bogárdi Szabó István szerint novemberre elkészülhet. A fordításon jelenleg a lektorok dolgoznak. A svájci protestáns városok és kantonok közös hitvallásaként 1566-ban közzétett dokumentumot a magyar református lelkipásztorok már az 1567. évi debreceni zsinaton sajátjukként fogadták el, üzenete és tanítása pedig máig aktuális – fogalmazta meg a konvent. Szűcs Ferenc teológiaprofesszor is szólt a II. Helvét Hitvallásról, Simone Weil szavait idézve azt mondta: hitvallásaink megtanítanak vágyakozni azután, ami a miénk. „Az igazsággal való szeretetlen vagdalkozás soha és sehol nem szolgálja Isten dicsőségét és az emberek javát" – tette hozzá. A professzor szerint „hitvallásaink aktualitását érdemes megvizsgálni, amikor a Generális Konvent épp az istentisztelet megújulását és egy egységes liturgia megalkotását tűzte napirendre".

A világ felelős vezetőit is kérik
A plenáris ülés résztvevői arra is keresték a választ, hogyan lehet erősíteni a református egységet. A Generális Konvent zárónyilatkozatot fogadott el, amelyben a magyar nemzetrészeket ellehetetlenítő intézkedések ellen is tiltakoznak.
A nyilatkozat szerint „a Generális Konvent aggodalommal tekint Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában azon köznevelést érintő törvények hatálybalépésére, amelyek a szülőföldjükön, anyanyelven folytatható oktatás terén méltatlanul sújtják a magyar közösségeket, és felhívja Magyarország kormányának figyelmét is a magyar nemzetrészeket ellehetetlenítő intézkedésekre". A Generális Konvent tiltakozik a világban sok helyen folyó keresztyénüldözés ellen. „A világ keresztyéneivel együtt imádkozunk, hogy ne próbáltassanak meg erejük fölött, és hogy meggyőződésük a reménység és megbocsátás forrása legyen számukra. Kérjük a világ felelős vezetőit, hogy mindent tegyenek meg az üldözések okainak elhárításáért" – olvasható a nyilatkozatban.

Megerősítette a reformátusok törekvéseit
A konvent ülését követő sajtótátékoztatón Bogárdi Szabó István püspök foglalta össze a plenáris ülésen elhangzottakat. Az egyházvető elmondta, hogy a kétnapos tanácskozáson tárgyaltak Kárpátalja nehéz helyzetéről, a romániai magyar reformátusok ügyeiről, a diaszpóra reformátusságáról, egyházalkotmányi kérdésekről, a közös képviseletről, valamint a reformáció 500. évfordulója jubileumának megünnepléséről. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán részt vett a Kálvin téri templomban tartott ünnepi istentiszteleten. „Úgy éreztük, hogy jelenlétével és szavaival Magyarország kormánya megerősítette a magyar reformátusok törekvéseit" – fogalmazott a zsinat lelkészi elnöke.

Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke úgy vélte a találkozóról, hogy ott „ismét erősödött a magyar reformátusság összetartozása".

Hűséggel kitartanak a végeken

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke az ukrajnai helyzetről beszélt a sajtótájékoztatón. Az egyházvezető elmondta, hogy a Kárpátalján élő magyarokat nagyon mélyen érinti a gazdasági krízis. Az elszegényedés problémája, a kilátástalan helyzet mindenkire rátelepszik" - fogalmazott. „ Szeretnénk a következő nemzedéket is Kárpátalján tudni, és szeretnénk kilábalni a válságból. Azt azonban még nem tudni, hogy elértünk-e a krízis mélypontjára, vagy ennél még mélyebb lesz. A megélhetés, a szociális háló egyre bizonytalanabb Ukrajnában. A nehézségeket Kárpát-medencei összefogással tudjuk megőrizni. Az elmúlt két nap alatt Isten szeretete láthatóvá vált. Nemcsak az együttérzést és a sajnálatot, hanem a segítségnyújtást is megtapasztaltam: lelki és anyagi támogatást, bátorítást. Számunkra Kárpátalján nagyon fontos a tudat, hogy nem vagyunk egyedül, mögöttünk van az anyaország, a Kárpát-medencei reformátusság. Fontos látnunk, hogy ha még nehezebb próbákat kell is kiállnunk, akkor sem leszünk egyedül. Ezzel a gazdagsággal térek haza Kárpátaljára, és biztatom a testvéreimet, hogy van hazánk, bár minket sokfelé hontalannak tartanak. Az igazi hovatartozás megmutatkozott a bajban, mert sokan összefogtak értünk. Magyarország városai, önkormányzatai, civil szervezetek és egyházak segítenek minket. Az adomány sokkal többet jelent, mint pénzt, hiszen az ottmaradásunkat, a túlélésünket segíti. A jövőben is hűséggel kitartunk a végeken, hogy magyar közösségünk a végvárakon megmaradhasson és hirdesse, hogy Isten jó hozzánk a próbák idején is – zárta gondolatait Zán Fábián Sándor.

A jövő múlik rajta
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy romániai jogerős bírósági ítélet született a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról. Az egyházkerület ezért májusban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért.
A püspök azt mondta, hogy a helyzetet nem tudják elfogadni és a végsőkig küzdeni fognak. Kató Béla szerint az román állam igazságtalanságára egyetlen válasz létezik: új iskolákat építenek, mert nem veszíthetik el a fiatalokat. Az egyház és az erdélyi magyarság jövője múlik azon, hogy létezik-e anyanyelvi oktatás.
A Generális Konvent kinyilvánította, hogy a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról szóló bírósági döntést „jogszerűtlennek, igazságtalannak és méltánytalannak" tartják, és támogatják az Erdélyi Református Egyházkerület törekvéseit.

A reformáció európai városa

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke elmondta, 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója alkalmával szeretnének közös református–evangélikus zsinati ülést tartani. „Szeretnénk megmutatni azokat az értékeinket, amelyek az elmúlt ötszáz évben kincsekké váltak a protestantizmus számára. Kulturális rendezvényeket, ünnepi istentiszteleteket tartunk, amelyek lelkileg megerősítik a népünket." Fekete Károly elmondta azt is, 2017-ben ünneplik a magyar református egyház kezdetét jelentő 1567. évi debreceni zsinat 450. évfordulóját. Az egyházvezető Debrecent a magyar reformátusság bölcsőjének nevezte, és elmondta azt is, hogy Debrecen megkapta a reformáció európai városa címet.

Fekete Zsuzsa 
Fotó: Füle Tamás