„Nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén" – Péter első leveléből (18-19. vers) származik az az Ige, amely a nyolcadik Sófár dicsőítő iskola alapgondolata is. 

Értékesség, önértékelés, önbecsülés, a közösség értéke, családi kapcsolatok, Isten értéke, szerepe az ember életében: minderről a Tokajban letáborozó dicsőítő iskola igei alkalmain esik majd szó – mondta el portálunknak Thoma László lelkipásztor. A dicsőítő iskola igei vezetője szerint „akkor tudjuk Istennek odaadni magunkat és Őt igazán dicsőíteni, ha minél inkább tisztában vagyunk vele, ki Ő. Máskülönben a dicsőítésünk lehet, hogy jó kis örömzenélés lesz, de nem éri el a célját."

A dicsőítő iskola épp a célokat és a motivációkat tisztázza a keresztyén gyülekezeti szolgálók életében – tette hozzá a lelkész. „Nemcsak Isten értékének figyelmen kívül hagyása, hanem a saját magunk értékelése rossz motivációkat szülhet a szolgálatban, például amikor azért nyüzsgünk benne, mert számít, ki mit gondol rólunk."

A református dicsőítő iskola olyan összművészeti képzést nyújt, amely egyénenként figyelembe veszi, mire van szüksége a résztvevőknek. „Számos zenei képzést meghirdettünk, hangszeres és zenekari, illetve egyéni gyakorló órákat, de lesz képzőművészeti kurzus, drámafoglalkozás, tánckurzus, installációs és médiaműhely is. A kurzusvezetők figyelembe veszik, ki milyen helyzetben hasznosítja a műveltségét: ha öt embert vezet gitárral a gyülekezetében, akkor nem szólózni, hanem kísérni tanítják; ha pedig szólóénekes, akkor többszólamú énekeket tanítanak neki."

A dicsőítés terhelt fogalom, akár a megtérés, mert szinte mindenki mást ért rajta – magyarázza a lelkipásztor, aki maga is dicsőítésvezetőként szolgál a gazdagréti református gyülekezetben. Thoma László szerint ahogy az igehirdetést, úgy a dicsőítést is lehet tanulni. „Ha valakire rábíz az Úr egy Igét, és bizonyságot tesz róla, lehet rajta áldás, de még jobb, ha tanult Szentírás-magyarázatot és igehirdetéstant, hiszen ezek elmélyítik a mondanivalót. A dicsőítés szó hallatán sokaknak valami gagyi, tinglitangli gitáros zenélés ugrik be. Fontos tanulni a mikéntjét, hiszen Istent az igényességünkkel dicsőítjük – és ez nem csak a zenére igaz."

A dicsőítés az imádsággal is párhuzamba állítható Thoma László szerint. „Egyik sem történik ugyanúgy, ugyanazzal a céllal, amikor közösséget vezetek és amikor egyedül vagyok. Amikor gyülekezetet vezetek az imádságban vagy a dicsőítésben, együtt, tudatosan megfogalmazzuk, miért vagyunk hálásak és gyakoroljuk is közben a bűnbánatot. Ha egyedül imádkozom vagy dicsőítek, személyes lelki utat járok be. A dicsőítés nemcsak tett, annál tágabb kegyességi fogalom: azt jelenti, minél inkább Istent helyezem a középpontba. Akár énekelek, akár imádkozom, akár egész életemben neki igyekszem élni – dicsőítek."

„Teológusként találkoztam azzal, hogy van egyáltalán keresztyén könnyűzene, de lelki szempontból is ekkor értettem meg, mi a dicsőítés. Egyértelmű, hogy a dicsőítés a református gyökereink része, református őseink évszázadokon át dicsőítették Istent saját koruk énekeivel, az adott kor kulturális keretei közt. A dicsőítő zenét nem lehet egy-egy stílusba beskatulyázni, de ha a Lélek munkája vezet benne, akkor felnyílik a szemünk az értékeinkre és felszabadul a kreativitásunk. Kiderül, hogy milyen gazdag népdalkincsünk van, és hogy ezekre a dallomokra lehet írni szövegeket. Vagy hogy vannak jó nemzetközi slágerek és szerezhetünk saját dalokat is."

Józanságnak és egyensúlykeresésnek kell jellemeznie a dicsőítést – teszi hozzá Thoma László. „Nem attól jó a dicsőítés, hogy elénekeljük az összes slágert, hanem akkor, ha Isten vezet bennünket. Ez a gyülekezet igénye is, és a dicsőítő iskolában is figyelnek arra, hogy a régi és az új énekeket egyaránt feldolgozzák. A szélsőségek sosem építőek."

A Sófár református dicsőítő mozgalom társalapítója szerint nem az a fontos, hogy a dicsőítő iskola résztvevői valamennyien sófárosként térjenek haza, hanem az, hogy beépíthessenek a szolgálatukba olyan tapasztalatokat, amelyekre nem tettek szert máshol. „A dicsőítő iskola szerves része a tanulás mellett a közösségi élmény, amely lelkileg megerősít. Minden évben kiépül egyfajta nem hivatalos mentorrendszer is a résztvevők és a tanárok között, akik év közben is szívesen válaszolnak szakmai jellegű kérdésekre."

Eddig 38 gyülekezetből regisztráltak a nyolcadik Sófár református dicsőítő iskolába. A jelentkezési időszak még tart, a szervezők június 20. szombatig várják az érdeklődők jelentkezését. Részletek: http://sofarportal.hu/

Jakus Ágnes

Kép: Muresán András