A kutatók emberi kéz által készített sziklaépítményekre bukkantak vélhetően Józsué idejéből, abból az időszakból, amikor Izráel fiai beléphettek az Ígéret földjére, az Egyiptomból való kivonulás után, 40 évnyi vándorlást követően.

Egy hat részből álló sziklaszerkezetet találtak a Jordán folyótól keletre, melyek közül az egyik sziklaóriás hosszabb, mint két futballpálya és 70 méter széles. Egyesek Isten "lábnyomaként" emlegetik az újonnan felfedezett lelet egy részét.

Talán a leghíresebb most felfedezett sziklás építmény az Ébal-hegyen található. Egyedülálló eleme a sziklás rész középső részében kifaragott masszív oltár, amely közel 10 méter magas. Adam Zertal régész, aki felfedezte a sziklaépítményeket, úgy véli, hogy ez a Józsué által épített oltár, amelyet akkor épített, amikor az izraeliek először léptek be az Ígéret földjére.

"Ekkor oltárt épített Józsué az Úrnak, Izráel Istenének az Ébál hegyen." (Józsué 8:30)

Mielőtt az izraeliek beléptek az Ígéret földjére, Mózes utasította őket, hogy mondjanak áldást a Garizim hegyén, átkot pedig az Ébál hegyén, melyről így ír:

"Amikor bevisz téged Istened, az Úr arra a földre, amelyre bemégy, hogy birtokba vedd azt, mondd el az áldást a Garizim hegyén, az átkot pedig az Ébál hegyén." (5. Mózes 11:29)

12 követ Gilgálban állított fel Józsué annak emlékére, hogy az Úr kiszárította a Jordánt népe előtt

Mózes pedig a következőket is hozzátette:

"Ha majd átkeltek a Jordánon arra a földre, amelyet Istened, az Úr ad neked, állíts fel nagy köveket, és meszeld be azokat. Írd fel rájuk ennek a törvénynek minden igéjét, amikor átkelsz, hogy bemenj arra a földre, amelyet Istened, az Úr ad neked; a tejjel és mézzel folyó földre, ahogyan megígérte neked az Úr, atyáid Istene." 

(5. Mózes 27:2-3)

Az Ébál hegység mészkőből áll és korabeli kőzetmaradványokat tartalmaz, mely alátámasztja a fenti Igékben foglaltakat. Megan Sauter kutató és Ralph Hawkins professzor, az Averett Egyetem munkatársai arra jutottak, hogy ezek a sziklaépítmények tulajdonképpen a Bibliában többször említett Gilgál helyek. Hawkins elmagyarázta, hogy a Gilgal szó jelentése kőkör. A Jordánon való átkelés után, Gilgál volt az izráeliek első táborhelye. A Jordánból kivett 12 követ Gilgálban állította fel Józsué annak emlékére, hogy az Úr kiszárította a Jordánt népe előtt (Józsué 4:20).

És hogy hogy kerül a sziklaszerkezetbe egy lábnyom? Adam Eliyahu Berkowitznak van erről egy elmélete. "Mielőtt beléptek volna az Ígéret földjére, Isten adott az izraelieknek egy érdekes ígéretet." – írja a kutató.

"Tietek lesz minden hely, amelyre lábatokkal léptek. A pusztától a Libánonig, és a folyamtól, az Eufrátesz folyamtól a nyugati tengerig terjed határotok." (5. Mózes 11:24)

"Mindenhol, ahol az izraeliek jártak otthagyták a lábnyomaikat, jelezvén, hogy az az ő földjük." - írja Berkowitz. "Nagyon hasonlított ez ahhoz az ígérethez, amelyet Isten Ábrahámnak adott, miután Lóttal elváltak." Visszatérve tehát a lábnyomokra, ez az izraeliek üzenete az Úrnak arról, hogy ez az ő földjük, az ő örökségük, ezek Istennek szánt lábnyomok, Isten lábnyomai. Emlékeztetve minket is arra, hogy ki az, aki az Ígéretet tette.