A Károli Gáspár Református Egyetemen tartott konferencián Novotny Zoltán, a PRUSZ elnöke köszöntőjében azt mondta: a reformáció nem körülhatárolható, lezárható esemény, hanem szüntelen megújulás, állandó magatartás. A reformáció megváltoztatta Európa és a világ történetét. Két évvel az 500 éves évforduló előtt is fontos, hogy beszéljünk róla – tette hozzá köszöntőjében a sportújságíró. 

Az október 17-i konferencián a protestáns egyházak számos képviselője osztotta meg gondolatait a közönséggel különböző témakörökben.

Amíg ereje van
Európa vonzó, gazdaságilag jól teljesítő része azokból az államokból áll, ahol mély gyökeret eresztett a protestantizmus – fejtette ki beszédében Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára, az evangélikus egyház országos felügyelője. – A pénzhez való viszony, azt mutatja, hogyan lehet a lutheri-kálvini elvek mentén a hitelezéshez, a kamatokhoz, a felhalmozáshoz és a pénzhez viszonyulni, hogy az tartós fejlődést, társadalmi és egyéni gyarapodást is eredményezzen. Mi, akik ennek a mentalitásnak a mentén fejlődtünk, képesek vagyunk arra, hogy a menekültválsággal is megküzdjünk – vélte Prőhle Gergely. Hozzátette: „vezető politikusok meggyőződése, hogy országaik kibírják a bevándorlási hullám okozta terhet, azonban a társadalom tűrőképessége, mára jelentős mértékben megromlott. A lakosságban nincs további áldozatkészség, aminek jelei több országban is tapasztalhatók." A helyettes államtitkár Finnországot és Svédországot, illetve Németországot említette példaként, utóbbi országban jelentős változáson ment át a menekültkérdésről való gondolkodás. A kormánytisztviselő azt mondta, hogy „csak addig képes egy ember a másikhoz fordulni, amíg erre ereje van. Csak addig képes egy hajó embereket felvenni, amíg el nem süllyed."

Prőhle Gergely a menekültüggyel összefüggésben tapasztalható kommunikációról is szólt a konferencián. Úgy vélte, hogy mind a bevándorláspárti, mind a bevándorlás ellenes oldal is hajlamos a kettős beszédre, azonban keresztyén közegben ez nem tolerálható – tette hozzá. – Saját magunkban össze kell egyeztetni a felebaráti szeretet kötelezettségét, a keresztyéni közösség védelmének a kötelezettségével.

A Prőhle Gergellyel készült interjút itt hallgathatja meg.

Nosztalgia helyett jövő építés
A nosztalgia helyett a jövő építés fontosságát hangsúlyozta a reformáció elmúlt 500 évének ünneplésével összefüggésében Hafenscher Károly miniszteri biztos, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnöke. – A reformáció egy folyamat, aminek reméljük, hogy nincs vége, míg a világ ki nem teljesedik – mondta, hozzátéve, hogy a reformáció 500 éves évfordulóját sansznak tekinti arra, hogy formálják a társadalmat. „Ezért jötte létre a kormány és a református egyház reformáció emlékbizottsága is."

Még nincs meg a szlogen
A miniszteri biztos a Parókia portálnak adott interjúban arról is szólt, hogy a reformáció emlékbizottság tavaly pályázatot hirdetett figyelemfelkeltő szlogent keresve a 2017-es ünnepi rendezvényeknek, de még nem találták meg az igazit. „Dolgozunk, hogy megtaláljuk a szlogent és várunk ötleteket minél szélesebb körben. Olyan jelmondatot szeretnénk, ami a világ számára is érthető és hívogató módon meg tudja fogalmazni, hogy miért is ünneplünk mi protestánsok 2017-ben.

Hanfenshcer Károly beszédében a szlogenpályázat egyik mondatát is idézte:Van ami új, van ami régi, van ami örök. A régiből tanulhatunk, építkezünk. Ha elvágjuk a gyökereket múlt nélküli emberekké válunk, és emberi mivoltunk szűnik meg. Régi és új összetartozik. Mire jó ötszáz év ünnepe? – tette fel a kérdést. – Megismerni, hogy mit mondtak a reformátorok, és mi volt a reformáció lényege. Bár, hivatkozunk a reformátorokra, de nem biztos, hogy értjük és követjük tanításukat. Az ötszáz év ünneplése arra is jó, hogy elsajátítsuk, és megéljük a reformáció tanításait.

A Hafenscher Károllyal készült interjút itt hallgathatja meg.

A reformáció és Isten Igéje
A reformáció és Isten Igéje címmel tartott előadást Steinbach József dunántúli református püspök. Az egyházvezető szerint a reformáció óriási felismerése volt, hogy bevezette a rendszeres kegyességet: Isten Igéjének magyarázatát, olvasását, tanulmányozását, hogy egyre érettebb hittel érthessük az Igéből az üzenetet és abból Isten akaratát. Nyissuk ki a Bibliát, olvassuk rendszeresen, és abban keressük Isten akaratát – hívta fel a figyelmet.

Pótcselekvés nélkül
Az igehirdetésről, mint „istentiszteleti tényezőről" Steinbach József azt mondta: a reformáció döntő felismerése volt az Ige és az igehirdetés kapcsolatának hangsúlyozása. – Az istentiszteleten az Ige hirdetése áll a középpontban, minden egyéb liturgiai elem erre készül, vagy erre felel: „a liturgia az ezüsttányér az aranyalma számára." Isten igéjének hirdetése és magyarázata a centrum, az Ige magyarázatának hatalma van. Folyamatosan azt érzem, nem merjük elmondani, hogy hiszünk az igehirdetésben, hanem mint istentiszteleti tényezőt próbáljuk valamivel kiváltani, de csak az igehirdetés tudja eljuttatni az üzenetet mindenféle módszer és pótcselekvés nélkül.

A püspök szerint egyre inkább hiányzik a prófétai hang számos lelkipásztor igehirdetéséből. „Az igehirdetés akkor válhat megszólító üzenetté, ha egyszerűen, világosan, mai képekkel szemléltetve, textusszerűen szól." Steinbach József az egyetemes papság elméletét is hangsúlyozta: „minden hívő ember pap, akinek kötelessége a maga helyén – családban, munkahelyen, kulturális és politikai közösségben – Krisztus evangéliumát hirdetni a maga karizmáival."

A Protestáns Újságírók Szövetségének konferenciáján Fekete György, a Művészeti Akadémia elnöke Hit és vizualitás címmel tartott előadást. Tőkéczki László, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka a reformáció és a nyilvánosság új szerkezetéről beszélt. Sepsi Enikő, a Károli Egyetem bölcsészettudományi karának dékánja a református kollégiumok és a peregrináció műfajának mai modelljeit, valamint az egyetem fontosabb projektjeit ismertette a közönséggel. Fábri György társadalomkutató a reformáció és kommunikáció címmel tartott gondolatébresztő előadást, melyben – a többi közt - felhívta a figyelmet, hogy az egyházak hangját alig hallja valaki, sokkal hatékonyabb kommunikációra van szükség. (Az egyetemi docenssel készült interjúnkat rövidesen olvashatja a Parókia portálon.) A rendezvényen Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos Kossuth-díjas előadóművészek szórakoztatták a résztvevőket.

A mit adott a reformáció Európának és a világnak? konferencia az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzetgazdasági Minisztérium, és a Reformáció Emlékbizottság támogatásával jött létre.  

Fekete Zsuzsa
Fotó: Füle Tamás