Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, belül azonban ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e a tövisről szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét? Így minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem hozhat a jó fa rossz gyümölcsöt, sem a rossz fa nem teremhet jó gyümölcsöt. Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak, és tűzre vetnek. Tehát: gyümölcseikről ismeritek fel őket.”
Mt 7,15-20


Elmélkedés:

„Óvakodjatok a hamis prófétáktól” – olvassuk Jézus figyelmeztetését az evangéliumban. A prófétáknak a Jézus megelőző időkben az volt a küldetésük, hogy az Isten szavát közvetítsék az embereknek. Mivel az isteni üzenet nagyon sok esetben elmarasztaló volt, a próféták nem örvendtek túl nagy népszerűségnek, mert az emberek nem szerették, amikor fejükre olvasták bűneiket De voltak olyan próféták is, akik ahelyett, hogy Isten üzenetét hirdették volna, inkább az embereknek tetsző szavakat mondtak. Hamis tanításukat igazságnak tüntették fel. Imádkozzunk a tisztánlátásért, valamint a jó és a rossz megkülönböztetéséért, hogy emberi szavak soha ne tudjanak félrevezetni minket!
© Horváth István Sándor



Akik gyermeket neveltek fel, az idők folyamán eléggé rájönnek, hogy milyenek. Már annyira megismerjük a természetüket, hogy sokszor szavak nélkül is tudjuk, hogy mit akarnak. Mégis, igényeljük, hogy fogalmazzák meg, mondják ki, amit gondolnak.

A mi Istenünk is ilyen! Ismer bennünket, tudja, hogy mire van szükségünk, és meg is akar áldani, csak arra vár, hogy kiáltsunk hozzá. Arra vár, hogy beszélgessünk vele, mondjuk el néki vágyainkat, kívánságainkat. Életünk részévé kíván lenni, nemcsak valami alkalmi vendéggé, akit illedelmesen fogadnak, de nem kíváncsiak a véleményére. Mint a jó szülő, Ő is tudja, mi válik javunkra, ezért szeretné, ha megosztanánk vele gondolatainkat. Micsoda kiváltság! Barátunkká válhat a világegyetem Ura! Ha hívjuk Őt, figyel ránk. Sohasem foglalt, fontos vagy neki!
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy nem eléggé vesszük igénybe segítségét! Talán túl magabiztosak vagyok, úgy érezzük, hogy magunk is tudunk boldogulni. Megelégszünk alamizsnákkal, apró ajándékokkal, pedig Istenünk kész lenne nagyobb áldásokat is adni!
„Mennyei Atyánk arra vár, hogy ránk áraszthassa az áldások teljességét. Kiváltságunk, hogy szüntelenül merítsünk és igyunk határtalan szeretete forrásából. Nem különös-e mégis, hogy olyan keveset imádkozunk?! Isten mindig kész meghallgatni legkisebb gyermekének is szívből fakadó imáját, és mi mégis oly kevés hajlandóságot mutatunk, hogy Isten elé vigyük kívánságainkat. Vajon mit gondolnak a mennyei angyalok a gyenge, elhagyott és kísértésnek kitett emberiségről, mikor látják, hogy Isten végtelen szeretete sokkal többet óhajt nékik adni, mint amennyit kérni tudnának, de ők mégis oly keveset imádkoznak, és oly kishitűek?!” (Jézushoz vezető út)

Kiálts hozzá! Keresd Őt nap, mint nap! Meglátod, hogy átalakul az életed!
Nem kellene már ma elkezdened?....


Imádság:

Vezesd, ó, Krisztus, az ifjúságot igazságban, hogy ne hagyják magukat tévútra vezetni új bálványok által, mint amilyen a magamutogató fogyasztás, a mindenáron való jólét, az erkölcsi lazaság, vagy az erőszakos tiltakozás. Hadd éljék meg inkább a te üzenetedet örömben, mely a Nyolc Boldogság üzenete, az isteni és felebaráti szeretet üzenete, az erkölcsi elkötelezettség üzenete a társadalom hiteles alakítása érdekében.



Istennel való kapcsolat, a parancsok teljesítése vezet bennünket azon az úton, amely országa felé vezet. Napi megerősödésünket szolgálja az imádság és a Szentmise kegyelme.
Áldott szép napot kivánok, köszönöm hogy elolvastad