Kolumbusz Kristóf marranó volt? A tőle származó írások szerint igen!

A "marranók" azok az újkeresztények, akik a zsidóüldözések hatására ugyan megkeresztelkedtek, de örökösen annak a gyanúnak az árnyékában éltek, hogy titokban megtartották zsidó hitüket. Tény, hogy a legtöbb esetben ez a vád igaz volt.

Minél több történész tanulmányozza Kolumbusz Kristóf életét, annál több kérdés merül fel Amerika felfedezőjének származásával kapcsolatban. Valójában egyre több tézis születik arról, hogy Kolumbusz a spanyol inkvizíció idején elmenekült zsidó volt.

"Rengeteg bizonyíték van arra, hogy Kolumbusz Kristóf olyan hitben járó ember volt, aki mindent elkövetett, hogy testvéreit kimenekítse a szellemi sötétségből és megtérésre buzdította őket. A harmadik szent templom újjáépítéséről álmodott Jeruzsálemben."- mondta Roni Segal, akadémikus.

Estelle Irizarry, a Georgetown Egyetem nyelvésze Kolumbusz több száz kézzel írott levelét, feljegyzését, naplóját és dokumentumát tanulmányozta át. Kutatásai során megállapította, hogy Kolumbusz anyanyelve a kasztíliai spanyol volt, amely a Spanyolországból kiűzött zsidó családok nyelve, más néven ladino.

Szókincsét tekintve ez a nyelv spanyol, török, görög és héber kifejezéseket tartalmaz. Amikor 1492-ben a zsidókat kiűzték Spanyolországból, a nyelvük, mint egy örökség fennmaradt utánuk. Napjainkban körülbelül 160.000 és 300.000 szefárd zsidó - azaz eredetileg az Ibériai-félszigeten élő, majd onnan kiűzött - ismeri a ladino nyelvet világszerte.

Szintén elgondolkodtató, hogy a felfedező kizárólag a fiának írt levelekben héber betűket is használt, melyeket rendszerint úgy fejezett be, hogy "Isten segedelmével". Kívülállók, nem családtagok részére soha nem használta ezeket a kifejezéseket és betűket.

Az új kutatások szerint Kolumbusz tényleges neve Cristóbal Colón volt, ezzel a névvel írta alá többször is leveleit. Számos érdekes tény támasztja alá azt, hogy Kolumbusz valójában zsidó volt. Végső akarata végrendeletében az volt, hogy vagyonának tizedét adják a szegényeknek és a hozomány nélküli menyasszonyoknak. Ez egy általános zsidó szokás. Ezenkívül pénzt hagyott egy lisszaboni zsidó negyedben élő zsidóra, ami szintén nem volt szokásosnak mondható akkoriban a katolikus spanyolok körében.

Kolumbusz a többi felfedező társára is hagyott pénzt azzal a meggyőződéssel, hogy utódai végül felszabadítják a Szentföldet. Carol Delaney, a Stanford Egyetem kultúrantropológusa kutatásai során arra jutott, hogy Kolumbusz mélyen vallásos ember volt, aki azért akart minél gazdagabb lenni, hogy finanszírozza a zsidó nép Jeruzsálembe való visszatérését és a szent templom újjáépítését.

Kolumbusz a végrendeletét olyan szimbólumokkal és betűkkel fejezte be, amelyek a spanyol zsidó temető sírkövein található, mellyel valójában elrendelte örökösei számára, hogy ezen a szimbólumok alatt helyezzék örök nyugalomra és ezen szimbólumok jegyében éljék ők is életüket.

Irrizarry megfigyelte, hogy Kolumbusz nemcsak, hogy alkalmanként héberül írta az írásait, hanem a zsidó ünnepeket is tartotta útjai során. Írásaiban sokat idézte Ézsaiás könyvét, melyek mind azt támasztják alá, hogy a nagy felfedező Isten szolgálatában álló zsidó volt.