Légy csendben, és várj az Úrra! (Zsolt 37,7)
Számtalanszor átéltem már ennek az igének az igazságát, amikor nyugtalanságom, türelmetlenségem, aggodalmaim erőt próbáltak venni rajtam. Egy kis nyugalom, csendben összekulcsolt kéz, magamban elmondott ima, s megnyugszik a lélek. Szeretem ezeket a pillanatokat, szeretek Istennel beszélgetni, mert tudom, csak ő tudja megoldani életem kisebb vagy nagyobb gondjait, a jelen problémáit. Ő látja, ismeri gondolataimat, érzéseimet, lelkem minden rezdülését. Istennel beszélgetni csak csendben lehet. A vele való közösségben változik, újul meg életünk.
Megoldásra váró dolgainkban is ezt az utat érdemes követnünk, még ha olykor nehéz is. Az Úr tudja, mikor jön el a szabadulás, a megoldás a személyes életünkben.
Ma nagyszombat van. A csend napja. Jézus még a sírban fekszik, de közel a feltámadás. Jót tesz a lelkünknek, ha ezt a napot csendben töltjük el. Alkalmunk van sok mindent átgondolni, s hálát adni Isten kimondhatatlan jóságáért és szeretetéért, szent Fia, Jézus Krisztus értünk hozott áldozatáért.
A csend minden emberre jótékony hatással van, különösen, ha Istennel való közösségben töltjük el.
-Köszönjük Istenünk a csendet, melyre olyan nagy szükségünk van e rohanó, zajos világban. Ámen.
Kapcsolódó bejegyzések:
,,SZERETSZ-E ENGEM?"
Schvalm Rózsa : KERESZTÚT