Az aggódó elme egy megosztott elme. Az aggódás rátelepszik a gondolatainkra, kiszívja az energiánkat, elvonja a figyelmünket és eltérít a célunktól.
A Bibliában a leggyakrabban használt szó az aggódásra a görög „merimnate”, mely a „merimnao”-ból ered. A jelentése pedig: megosztani az elmét.
Aggódunk a múlt miatt, amiatt, amit mondtunk vagy tettünk, vagy éppen nem mondtunk és nem tettünk. Aggódunk a jövő miatt: a holnapi teendők miatt, vagy amiatt, hogy mit hoz a következő évtized. Az aggódás a figyelmünket a jelenről a múltra, vagy a jövőre irányítja.
A jelenre összpontosítani a figyelmünket nagy kihívást jelent. A következő sorokat segítségnek szánom, és magam is sokszor elolvasom:
Ma a mának fogok élni.
A tegnap már elmúlt.
A holnap még várat magára.
Csak a ma marad számomra.
Ezért, ma megélem a mai napot.
Újraélni a tegnapot? Nem.
Tanulok belőle.
Irgalmat kérek hozzá.
Örülök neki.
De nem fogom újraélni.
A nap már lenyugodott a tegnapi nap fölött.
A nap még nem kelt fel a holnapra.
A jövő miatt aggodalmaskodni? Ez nem vezet sehova.
Egy futó pillantást érdemel és semmi mást.
Ma nem tudok változtatni a holnapon, hogy mit hoz, nem tudom.
Ma a mai napot fogom megélni.
A ma kihívásaival a mára kapott erővel fogok szembenézni.
A ma keringőjét a ma zenéjére fogom táncolni.
A ma lehetőségét a ma reményével fogom ünnepelni.
Ma.
Ma nevetek, hallgatok, tanulok és szeretek.
És majd ha eljön a holnap, újra ezt teszem.
Hagyd a problémáidat Istenre. Neki nincs szüksége a mi segítségünkre vagy tanácsunkra. Kérlek, most ismételd utánam ezt a mondatot: „Ezennel ünnepélyesen lemondok arról, hogy mindent én irányítsak.” Az univerzumnak már van egy szeretetteljes, bölcs irányítója.
Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten; ő alkotott minket és nem magunk; az ő népe és az ő legelőinek juhai vagyunk. (Zsoltárok 100:3)
Kapcsolódó bejegyzések:
MENNYEI ATYÁD KÉPES
Isten akkor is használ, ha elszúrtad
RAGADD MEG AZ ÖRÖKSÉGEDET
ISTEN LÁTJA AZ ÉRTÉKEDET!