„Ezért aki így reménykedik benne, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta.” (1János 3:3)

Brazíliában egy segélyszervezet elhatározta, hogy az utcagyerekeket felkarolja. A gyerekek körében végzett környezettanulmány rámutatott arra, hogy az első és legsürgősebb dolog, amit a gyerekekért tenni kell, a személyes higiénia megteremtése. A segélyszervezet önkéntesei vízzel teli tartályokkal, szappannal, törülközőkkel és frissen mosott ruhákkal felszerelkezve érkeztek meg a helyszínre.

Azt remélték, a gyerekek alig várják majd, hogy végre megfürödhessenek, tisztára mosott hajukat megfésüljék, körmeik alól a piszkot kitisztítsák és tiszta ruhákba öltözködjenek. Azonban nagyot tévedtek. A gyerekek ugyanis hallani sem akartak fürdésről, tiszta ruhákról meg fésülködésről. Megszokták a koszt, a szakadt ruhákat, nekik ez volt a természetes, egyszerűen ezt szerették.

A víztől különben is iszonyodtak, nem szokták meg, hogy a bőrük nagy felületen vízzel érintkezzen. Az önkéntesek ott álltak csalódottan és tehetetlenül.

Már majdnem dolgavégezetlenül tovább álltak, amikor egyiküknek ötlete támadt. Elment gyorsan a közeli iskolába és elhívott magával egy ápolt külsejű, szépen fésült, tiszta és szép ruhába öltözött kisdiákot. Odaállította az utcagyerekek elé, akik érdeklődve körbejárták, tüzetesen megvizsgálták tiszta körmeit, megbámulták selymesen csillogó, szépen fésült haját, megtapogatták tisztára mosott szép ruháját és közben nem múlt csodálkozásuk a nett fiúcska látványától. A segélyszervezet önkéntese ekkor azt mondta az utcagyerekeknek, hogy ők is lehetnek ilyen tiszták, szépek és nettek, csak engedjék meg, hogy megmossák testüket és hajukat, kitisztítsák körmeiket és tiszta ruhákat adjanak rájuk. Érdekes módon, ekkor már nem ellenkeztek a gyerekek, hagyták magukat megfürdetni, mert látták, hogy mivé lehetnek, volt előttük egy vonzó példa, szerettek volna ők is ilyen nettek lenni.

Nagyon hasonló helyzetet tár elénk János apostol, amikor ezt írja: „Ezért aki így reménykedik benne, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta” (1János 3:3). Bűntől szabadon, erkölcsileg tiszta éltet élni általában nem vágyik az ember, mert megszoktuk a bűn, a gonoszság jelenlétét. Időnként mások hibáit élesen meglátjuk, ekkor szeretnénk őket megváltoztatni, jobbá tenni, de nem így viszonyulunk önmagunkhoz. A saját hibáinkat nem látjuk, így szabadulni sem akarunk tőlük.

János apostol szerint, aki várja Jézus második eljövetelét és a vele való személyes találkozás alkalmát, az igyekszik megtisztulni, mint ahogyan Jézus is tiszta. Igen, igyekszik, mert látja a pozitív példát és felerősödik benne a vágy, hogy jelleme és élete legyen olyan tiszta, mint amilyen Jézusé.

Minden reggel első dolgod legyen, hogy Jézus szeretetteljes arcába nézz, szemléld igazságos tetteit és tiszta, szép jellemét. Eközben engedd, hogy magával ragadjon a kép – jellemének tisztasága, egyenessége és Istenbe kapaszkodó hitének példája – és hagyd, hogy mindez vágyat ébresszen benned arra, hogy te is olyan légy, mint amilyen Ő. Isten elküldi hozzád Szentlelkét naponta, hogy megtisztítson (megszenteljen) téged. Engedd meg neki, hogy elvégezze benned munkáját és megtisztítson téged, pontosan úgy, ahogyan Ő is tiszta.