„A jó név többet ér a nagy gazdagságnál, aranynál, ezüstnél jobb a közszeretet.” Péld 22,1

Annyi mindent szerettem volna mondani a kislányomnak ebben a fontos pillanatban. Tartsak beszédet? Vagy idézzek egy híres embert? Álljak elő egy kidolgozott, szépen megfogalmazott lelki útravalóval?

Holnap lesz élete első napja az egyetemen. Tudom, hogy nemsokára döntéseket kell, hogy hozzon, fontos döntéseket, amilyenek még nem voltak az életében. Mi hozzuk a döntéseket, de a döntéseink visszahatnak ránk.

Nagyot nyeltem, próbáltam visszatartani a könnyeimet. És hirtelen már tudtam, mit kell mondanom. „Ne felejtsd el, hogy ki vagy!”

Ez a tökéletes útravaló. Mások számára talán nem tűnik annak. De az én gyerekeimnek igen. Mert ez a családi mottónk.

Éveket töltöttünk gyermekeink jellemformálásával, tanítottuk őket, felmutattunk követendő példákat, szilárd tisztességre neveltük őket. Azon dolgoztunk, hogy a meghatározó jellemvonásokból összeálljon az a személy, akinek szeretnénk, hogy az emberek lássanak minket.

Mindazokat a jellemleckéket, amiket gyermekeink kaptak tőlünk, szerettük volna belesűríteni egyetlen mondatba, amit a gyermekeink mindig kimondhatnak, mikor kilépnek a világba. Olyan mondatra volt szükség, amit mindegyik gyermekünk megért, az is, aki kamaszként péntek este bulizni indul a barátaival, de az is, aki kisebb lévén átmegy egy pajtásához játszani délután.

Végül ez a mondat fogalmazódott meg bennünk: „Ne felejtsd el, hogy ki vagy!” Más szavakkal: te a Mindenható Isten gyermeke vagy. E szerint az igazság szerint élj.

Ez lett családunk aláírása. Ez a mondat emlékeztet bármikor arra, hogy mit lát a családunk maga előtt.

Az életre szóló leckék:

- a tisztaság fenntartása gondolatainkban, cselekedeteinkben

- Istennek tetsző beszéd – vagy hallgatás

- jó hozzáállás a győzelemhez és a vereséghez egyaránt

- irgalmasság mások felé, ahogy Isten is irgalmas hozzánk

egy könnyen megjegyezhető, könnyen felidézhető mondattá sűrűsödtek össze: „Ne felejtsd el, hogy ki vagy!”.

És ez nem arra szolgál elsősorban, hogy nevünket ne érje csorba. Nem, sokkal fontosabb ennél, hogy mi Isten családjához tartozunk, és ennek a névnek a méltóságát kell megőriznünk. Sokat ér a nevünk.

A Biblia így tanít a Péld 22,1-ben: „A jó név többet ér a nagy gazdagságnál”. Az, hogy kereszténynek mondjuk magunkat, nagy felelősséggel jár. Krisztus nevéből származik az elnevezés. Krisztus neve az identitásunk része.

Igen, ez volt a legtökéletesebb útravaló, amit mondhattam, az új kezdet, új kihívások, új döntések előtti napon: „Ne felejtsd el, hogy ki vagy”.

Azzal jár ez, hogy a mi gyermekeink sosem követnek el hibát, sosem járatnak le minket? Ó, dehogy. Hisz mi magunk is össze tudjuk kuszálni a dolgainkat, ártani tudunk másoknak és magunknak is. Nehéz ám, hogy a Jézusnak átadott lélek hús-vér testben lakozik.

Az határoz meg minket, amire törekszünk, és bízunk benne, hogy tart a folyamat, ami egyre közelebb visz minket a célhoz.

Uram, nem akarom elfelejteni, hogy ki vagyok Benned – bármit hoz is a mai nap. Azok szerint az igazságok szerint akarok élni, amiket Te tanítottál, és másoknak is segíteni akarok ebben.  Ámen.