„Taníts engem utaidra, URam, hogy igazságod szerint járjak, adj osztatlan szívet, hogy féljem nevedet.” Zsolt 86,11

Nagyon korán van még. A testem szívesen aludna, de a lelkem már igyekszik Jézus elé.

Testi szememmel nem látom Őt, de tudom, hogy itt van velem.

Kinyitom a Bibliát a Zsoltárok könyvénél, és imádkozom a verseket, hogy ezzel induljon a napom. Minél tovább imádkozom, annál kevésbé hallom a világ zsémbelődését. Isten igazságának harmonikus dallama kél, és aggódásom szertefoszlik a fényben. Ha az Ő szemszögéből nézem a gondjaimat, ez elfedi a bennem lévő szorongást. Az Istennel töltött idő felkészít mindenre, amit a nap hozhat. Felszerel szelíd bátorságával, csendes erejével, szerető irgalmával mindahhoz, ami előttem áll.

„Nyisd ki a szádat és én teletöltöm” – utasít Isten a 81. zsoltár 11. versében. Szavakat ad nekem. Megadja, mit mondjak örömteli percekben, és mit szorongatottságban. Mit mondjak, ha nem érzem magam biztonságban, és mit, ha igen. Arra is int, hogy néha tartsam csukva a számat, és ne mondjak semmit.

A 84. zsoltár eleje emlékeztet rá, milyen kedves Isten hajléka. Azt kérem hát, hogy lakozzék bennem gazdagon. Szeretném, ha Isten sugárzása miatt lennék vonzó. Nem a hajam miatt. Nem a külsőm miatt. Nem az erőfeszítéseim miatt. Egyszerűen Ő miatta: Aki eltörli helytelen hozzáállásomat, vigyáz szavaimra, állandó igazságokat suttog a szívembe.

A Zsolt 86,11 sürget, hogy kérjem: „Taníts engem utaidra, URam, hogy igazságod szerint járjak, adj osztatlan szívet…”

Ezek a versek irányítják reggeli imádságomat:

Uram, szeretném, ha ma semmi nem választana el Tőled. Taníts, hogy mindig csak a Te utadon járjak, és minden lépéssel közelebb jussak Hozzád. Segíts, hogy az Ige vezessen, és ne saját érzéseim.

Segíts, hogy szívemet megőrizzem tisztának és osztatlannak. Védj meg saját óvatlan gondolataimtól, szavaimtól, cselekedeteimtől. Ne engedd, hogy saját akaratom, vágyaim, gondolataim a dolgok alakulásáról eltérítsenek.Segíts, hogy bármi jöjjön is szembe az úton, azt fogadjam el, ne akadálynak tekintsem, hanem a lehetőséget lássam benne.És végül engedj megpihennem a Zsolt 86,13 igazságában: „Hiszen annyira szeretsz engem”.

Te már látod, hol fogok megcsúszni, hol fogok bajt okozni. De most nagyon tudatosan belevésem lelkem mélyébe igaz szavadat az irántam való abszolút szeretetedről. Látom, hogy szereteted nem függ az én teljesítményemtől. Szeretsz mindenestül.Ez ámulatba ejt.

De ami még ennél is bámulatosabb, hogy a világ Megváltója arra vágyik, hogy ma reggel velem töltsön pár percet. Uram, add, hogy sose felejtsem el, mekkora ajándék, hogy így itt ülhetek Veled. Ámen.

Most már készen állok szembenézni a mai nappal. Az Igazság fegyverzetében. Szeretetbe burkolózva. Telve kegyelemmel.

Szeretlek, Uram. Arra vágyik a szívem, amit fentebb leírtam. Bevallom, tetteim és reakcióim néha hűtlenül elárulják Irántad való szeretetemet. Bocsáss meg, kérlek. Köszönöm kegyelmedet, ami képessé tesz, hogy ezt a napot is lehetőségnek lássam, mely közelebb vihet Hozzád. Jézus nevében, Ámen.

(LysaTerKeurst:A MorningPrayer,Encouragement for today, 2013.11.28.,www.proverbs31.org,forditás:eszmélkedések.blogspot