DE...!

,,De én nem tettem így, mert istenfélő vagyok”
Nehémiás 5,15

- Hiszen mindenki így csinálja! - kiáltja a sportosan vezető férfi a volán mögött, és szágul­dó kocsijával lelkiismeretlenül leszorítja az út­ról a másik autót.

- Hiszen mindenki így csinálja! - legyint a szerelmes fiú és barátnőjével ágyba bújik.

- De hiszen mások is így csinálják! morogja hívő testvérünk munka után, és kényelmesen leül a tévé elé, ahelyett hogy bibliaórára menne.

- Hiszen a többiek sem vállalnak szolgálatot gondolják magukban a testvérek a bibliaóra végén, és intenzíven becsukják a fülüket, ami­kor a gyülekezetben kétségbeesetten keresnek munkatársakat különböző szolgálatokra.

- Így szokás! - gondolja magában vasárnap a prédikátor, és megpróbál minden felkészülés nélkül kirázni a kisujjából egy igehirdetést.

Pedig nem mindenki tesz úgy, mint a többiek.

- Én azonban nem azt tettem - írja Nehémiás, aki megkímélte a népet az igazságtalan adóterhektől.

- Én azonban hűségesen követtem Istenemet, az Urat - mondta Káleb, amikor majdnem min­denki elhagyta Izráel Istenét.

- Én azonban nem akartam kezemet az Úr felkentjére emelni - mondta Dávid és nem támadott Saulra, egész kísérete sürgetése ellenére sem.

- Én azonban nem ráztam le magamról a pásztori szolgálatot – mondta Jeremiás, bár szinte mindenki kigúnyolta.

- Én azonban azt mondom nektek… - tanított az Úr Jézus megalkuvások nélkül és egészen másképpen, mint az írástudók.

- Én azonban nem a saját dicsőségemet kere­sem mondta Isten Fia öntömjénező embertár­sai között.

- Én azonban ezek közül semmit sem vettem igénybe - írta Pál és sok mindenről lemondott, ami a többi apostolnál elfogadott dolog volt.

- Még ha mindenki úgy is él, én nem megyek a többiekkel - határozták el néhányan közöt­tünk, és a megromlott és elfajult nemzetségben a menny világosságát szeretnék továbbadni, ahogyan Nehémiás tette istenfélelemből és Urunk iránti szeretetből !

Kegyelmes Istenünk, áldunk azért, hogy aki téged hittel befogad a szívébe, az kapja Szentlelkedet. Magasztalunk téged a Szentlélek újjáteremtő, ajándékokat osztogató munkájáért.

Megvalljuk, Urunk, hogy rászorulunk arra, hogy a te gazdagságodból ajándékozz meg minket is. Oly sokszor kiderül tehetetlenségünk, erőtlenségünk, ürességünk. Oly sokan keresnek rajtunk jó gyümölcsöt, és nem tudunk adni semmit, vagy a magunk fanyar gyümölcseivel terheljük a környezetünket. Kérünk, ragyogtasd fel előttünk most azt a lehetőséget, hogyan teremhet életünkön a Lélek gyümölcse.

Kérünk, hogy ne csak beszéljünk a te Szentlelkedről és az Ő munkájáról, hanem áraszd ki reánk Lelkedet, Ő tegye számunkra személyessé, meggyőzővé az igét. Ő győzzön meg minket bűn, igazság és ítélet tekintetében. Szentlelked vezéreljen el az igazságra, Ő juttassa eszünkbe mindazt, amire tanítottál, amire mindnyájunknak szükségünk van.
ÁMEN