Ige a mai napra

Miért mondod ezt, Jákób, miért beszélsz így, Izráel: Rejtve van sorsom az ÚR előtt, nem kerül ügyem Isten elé.
Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az ÚR? Ő a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen.
Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.
Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak.
De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.

Ézs 40,27-31.

A MI TÜRELMES ISTENÜNK

De akik az Úrban bíznak, erejük megújul. (Ézs 40,31)

Ötéves koromban szívbelhártya-gyulladásom volt. Akkoriban ez egy nagyon súlyos betegségnek számított, és az életem egy évig veszélyben forgott. Habár a családtagjaim nem voltak keresztények, mivel egy kisvárosban laktunk, a helyi gyülekezet vasárnapi iskolájában hallottak rólam, és kiküldtek hozzám egy vasárnapi iskolai tanítót, sőt, a "Napfény Klub" gyerekcsoport tagjait is, hogy meglátogassanak.
Kevésre emlékszem a látogatásból, de arra igen, hogy kaptam egy kicsi, fényes táblácskát, amin Jézus egy báránykát tart a karjában. Az állt a táblán, hogy Jézus a jó pásztor. Még üzeneteket is írtak a hátuljára. A családommal és a feleségemmel együtt átélt sok költözködés ellenére sikerült megőriznem a táblácskát. Az üzenetek megkoptak, de még mindig olvashatók.
Későbbi keresztény életemben ez a tábla lett az egyik legféltettebb tulajdonom. Emlékeztetővé vált, hogy Isten milyen hűséges és türelmes velünk, és elérhető, amikor végül felismerjük, hogy szükségünk van rá. A fenti vers azt mondja, hogy "akik az Úrban bíznak, erejük megújul". Lelki erőt és fizikai gyógyulást nyertem, és még most - 85 évesen is - erős vagyok. Isten hű és igaz.
Minél hamarabb jövünk Istenhez, annál hosszabb ideig dicsőíthetjük őt, és járhatunk Jézus Krisztussal.

Imádság: Urunk, áldj meg mindenkit, akit megérintett gondoskodásod, és vezesd őket a Jézusban való igaz hitre! Ámen.

Követem Isten vezetését, hogy mások is a hit útjára lépjenek.
Ken Claar (Idaho, USA)