Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki.
Éppígy, ha ketten fekszenek egymás mellett, megmelegszenek; de aki egyedül van, hogyan melegedhetne meg? Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.
Préd 4,9-12.
ÖSSZEJÖVETEL
Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük. (Mt 18,20)
Emlékszem, amikor gyerekkoromban istentiszteletest játszottunk. Szomszéd gyerekek, osztálytársak, rokon gyerekek, babák, plüssállatok és néha egy-egy háziállat alkotta a gyülekezetet. Felváltva prédikáltunk, tanítottunk, úrvacsorát osztottunk, énekeltünk, perselyeztünk. Az alkalmak sosem voltak hosszúak, de nagyon jól éreztük magunkat.
Eszembe jutottak ezek a gyerekkori összejövetelek, amikor egy hideg, téli vasárnap délelőtt az istentiszteletre a lelkészen és a kántoron kívül mindössze négyen jöttek el.
Bár csak ilyen kevesen merészkedtek ki a hidegbe, ez nem tántorított el attól, hogy megtartsuk az istentiszteletet.
Amikor Jézus a tanítványságról tanított, emlékeztette a követőit, hogy ahol ketten vagy hárman az ő nevében összejönnek, ő ott van közöttük. Akkor nem gondoltam erre, de Krisztus velünk volt, mikor gyerekként játszottunk, és akkor is, amikor azon a hideg téli reggelen az ő nevében összegyűltünk.
Imádság: Urunk, akárhányan vagyunk is együtt, add, hogy lélekben és igazságban imádjunk téged! Ámen.
Akárhányan vagyunk az istentiszteleten, Istennel találkozhatunk.
Patricia Patton (Texas, USA)
Kommentáld!