Dávid zsoltára. Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem.
Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.
Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben.

Zsolt 23.

HIT ISTEN IGÉJÉBEN

Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem. (Zsolt 23,4)

1980 áprilisában családom belekerült a végzetes katonai puccsba. Amikor a libériai házunkra záporozó gépfegyverek gyorstüze elől fedezékbe bújtunk, a 23. zsoltárt ismételtük folyamatosan. A mai igét megszámlálhatatlanul sokszor elmondtuk a hangunkat elnyomó géppuskatűz alatt. A katonák folyamatosan lőttek a házra 25 percen keresztül. Tudtam, hogy családom és én elveszhetünk, de mindvégig hittem.
A katonák kilőtték a hátsó ajtót, hallottam léptük dobogását. Aztán megtaláltak minket a hálószoba padlóján. Halkan szabadulásért imádkoztam Istenhez.
Az imám a Zsid 11,1 versnek megfelelő volt: "A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés." Isten nem szólt személyesen hozzám azon a napon, csak a hitem volt akkor. Amikor mindennek vége szakadt, éreztem, mennyire erős az Istenbe vetett hit, mennyire erős Isten igéje.
Most, 38 évvel a történtek után sem szűnök meg ezt a zsoltárt ajánlani gyermekeimnek, unokáimnak és az asszonyoknak, akiknek a munkám során adok tanácsokat.
Bármikor válságba kerülök, a Zsolt 23,4-hez fordulok. Nem számít, mennyire súlyos a baj, az Úr közel tart magához és megvigasztal.

Imádság: Mennyei Atyánk, taníts a közeledben maradnunk! Erősítsd hitünket jelenléteddel! Ámen.

Veszély idején, mindent felülír Isten szavának ereje.
Angela Peabody (Virginia, USA)