Áldjad, lelkem, az URat! URam, Istenem, igen nagy vagy, fenségbe és méltóságba öltöztél,
világosságot vettél magadra, mint egy köpenyt. Ő az, aki sátorként feszítette ki az eget,
palotáját a vizek fölé építette, a felhőket tette kocsijává, szelek szárnyán jár.
A szeleket tette követeivé, a lángoló tüzet szolgájává.
Szilárd alapokra helyezte a földet, hogy soha meg ne inogjon.
Mély vizekkel borítottad be, mint valami öltözettel, a hegyeken is állt a víz.
Dorgálásodra lefutottak, mennydörgő szavadra elszéledtek.
A hegyek fölemelkedtek, a völgyek lesüllyedtek oda, ahol helyet készítettél nekik.
Határt szabtál nekik, nem léphetik át, nem önthetik el újból a földet.
Te fakasztasz forrásokat a völgyekben, hogy folydogáljanak a hegyek között.
Megitatnak minden mezei vadat, a vadszamarak csillapíthatják szomjukat.
Fölöttük laknak az égi madarak, sűrű lombok között énekelnek.
Megöntözöd onnan fentről a hegyeket, alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.

Zsolt 104,1-13.

CSODÁLATOS PARADICSOM

Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. (Zsolt 139,14)

Tavasszal a virágos kertünkben egy kis paradicsom palántára figyeltem fel. Különös volt, hogyan kerülhetett ide? Vajon ki szórta el a magját és ki nevelte fel?
Olyan öröm van a szívemben, hogy mennyei Atyám adta nekem csodamódon ezt a paradicsomot. Nagyra nőtt, mert esővizet kapott és sokáig sütötte a nap. Annyi paradicsom volt rajta, hogy bőven elég volt napi fogyasztásra a családnak.
Pár éve többször próbálkoztam néhány palántát ültetni, de rengeteg küszködés, munka volt vele, mert mindig meglepték a levéltetvek. Szomorú voltam miatta. És most kaptam Istentől egyetlen tő paradicsomot, amelyet késő őszig semmilyen kártevő nem támadott meg. Mindenki kérdezte: honnan vásároltad ezt a gyönyörű paradicsomot? Azt válaszoltam, hogy Isten adta ajándékként. Kérdően néztek rám és gondolták, hogy miket beszél ez az asszony? De én mondtam nekik, hogy higgyék el, mert a rózsabokromhoz közel én magam nem ültettem volna, de ha Isten ide adta, itt hagyom, és meglátom mi lesz belőle.
És valóban Isten hatalmát, csodálatos alkotását bizonyította a gyümölcs. Nagyon örülök neki, hogy ezáltal alkalmat adott a bizonyságtételre. Áldom szent nevét, aki ma is csodálatosan teremt, és magasztalom alkotásaiért a zsoltáríróval együtt.

Imádság: Uram köszönöm a mindennapi csodáidat, és köszönöm, hogy adtál látó szemeket. Ámen.

Isten méltó, hogy dicsőítsük.
Gyurkó Józsefné (Fót, Magyarország)