"Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja."
"Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.
Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg."

Mt 25,31-40.

KICSINY MÓDON

Valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg. (Mt 25,40)

Fiatalabb koromban úgy tekintettem a nyugdíjas évekre, hogy majd valami nagy dolgot teszek Isten ügyéért. Missziós utakat képzeltem magam elé, ahol majd reményt viszek mindenki életébe, akivel találkozom. Vagy végre megírok egy fontos tanulmányt, amely mindenki szívét megragadja, és megmenti a világot.
Amikor nyugdíjba mentem, két évvel egy kikezelt rákbetegség után, nem volt már energiám egyik álmom megvalósítására sem. Helyette hetente a gyülekezet ingyenkonyháján segítettem, másik délelőtt édesanyámat látogattam a demenseket ápoló idősotthonban, és a helyi iskolában végeztem önkéntes szolgálatot. De csalódott voltam, hiszen egyik munka sem tűnt elég jelentősnek.
Azután eszembe jutott a mondás: "Ott virágozz, ahová ültettek!" Ezután kis lehetőségeket kerestem, hogy megosszam nagy szeretetemet. Most igés lapokat gyártok azoknak az embereknek, akik élelmiszert kapnak a gyülekezeti konyháról. Kis ajándékkosárkát készítek a postásunknak, az önkéntes tűzoltóknak és az édesanyám idősotthoni segítőinek. Csendességeim napi imádságait online küldöm el másoknak.
Nem a szolgálatunk nagysága vagy dicsőséges volta számít.
Mindnyájan tudunk tenni valamit azért, hogy Isten kegyelmét közel vigyük a környezetünkben élőkhöz.

Imádság: Urunk, vezess minket, hogy megoszthassuk szeretetedet a körülöttünk lévő emberekkel! Ámen.

Isten nagy szeretetét kis szolgálatokkal is megoszthatom.
Kim Whitlock Sisk (Oklahoma, USA)