Nemrég azt a részt olvastam Lukács evangéliumából, amikor Jézus a tanítványaival a Gecsemáné-kertbe ment. Jézus már tudta, hogy mi fog következni, és így szólt a tanítványaihoz:
22,40 ..."Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek."
Elég furcsának tűnhetett a tanítványoknak, hogy Jézus éppen ebben a pillanatban hívta fel a figyelmüket a kísértésre. Azt gondolhatták, ugyan mi történhetne, talán feltűnik néhány társaságra váró hölgy? Netán néhány részeg alak összebunyózott a sarkon és jól elagyabugyálják majd őket is? De hiszen teljesen egyedül voltak egy olajfa ligetben az éjszaka sötétjében. Milyen fura időzítés ilyenkor figyelmeztetni a tanítványokat a kísértésre, ugye?
Vagy mégsem?
Milyen kísértésre gondolt Jézus, ami ilyenkor jöhet? Nos, milyen kísértés szokott megkörnyékezni, amikor egy súlyos probléma felüti a fejét, amikor úgy tűnik, hogy Isten távol van? Az kísért meg, hogy beadjuk a derekunkat a félelemnek, a kételkedésnek és a hitetlenségnek. Gondoltad volna, hogy ezek hárman a kísértés kategóriájába tartoznak? És mint olyanok, óvakodnunk kell tőlük.
Kemény hónapok állnak mögöttünk. Stresszes és túlfeszített voltam, amikor ezt a bibliaverset olvastam. Azon voltam, hogy teljesen átadom magam a körülmények miatti teljesen jogos szomorúságnak. Isten a bibliavers véletlenszerűségével ragadott meg. Miközben azon tűnődtem, vajon mit keres itt ez a vers, akkor támadt a gondolat, hogy mi jelentheti itt a kísértést. Aztán rájöttem, hogy éppen a csapdája felé tartok. Csüggedés. Kételkedés. Félelem. Addig a pillanatig nem is gondoltam rájuk úgy, mint kísértésre, vagy mint bűnre.
De már annak látom őket, amik valójában: hitetlenség. És látom mindazt a kárt, amit a hitetlenség okoz – a szívemben, a perspektívámban és az Istennel való kapcsolatomban. Ne adj teret neki, mondja Jézus. Óvd magad tőle. Vigyázz és imádkozz. Ne dőlj be az olyan gondolatoknak, amik nem igazak Istenről.
Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. (Zsoltárok 46:2)
Mert olyan Főpapunk van, aki megérti gyengeségeinket, hiszen ő is ki volt téve azoknak a kísértéseknek, amelyek az embereket érik. Mindenféle próbán győzelmesen ment keresztül, és sohasem vétkezett. (Zsidók 4:15,)
/John Eldredge/
Kommentáld!