A karmesternek: "A szőlőtaposók" kezdetű ének dallamára. Kórah fiainak zsoltára.
Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek URa!
Sóvárog, sőt eleped a lelkem az ÚR udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez.
Még a veréb is talál házat, és a fecske is fészket, ahova fiókáit helyezi oltáraidnál, Seregek URa, királyom és Istenem!
Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek téged! (Szela.)
Boldog az az ember, akinek te vagy ereje, aki a te utaidra gondol.
Ha a Siralom völgyén mennek is át, források völgyévé teszik azt, az őszi eső is elárasztja áldásával.
Újult erővel haladnak, és megjelennek Istennél a Sionon.
URam, Seregek Istene, hallgasd meg imádságomat! Figyelj rám, Jákób Istene! (Szela.)
Istenünk, pajzsunk, nézz ránk, tekints fölkented személyére!
Bizony, jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer. Jobb az Isten háza küszöbén állni, mint a bűnösök sátraiban lakni.
Mert nap és pajzs az ÚR, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. Nem vonja meg javait az ÚR azoktól, akik feddhetetlenül élnek.
Seregek URa, boldog az az ember, aki benned bízik!

Zsolt 84.

KEDVES HAJLÉK

Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek Ura! (Zsolt 84,2)

Egyik reggel, mikor templomi munkám során egy kis szünetet tartottam, a fenti igeverset olvastam az áhítatos könyvemből. Felemeltem a tekintetem, és körülnéztem a gyönyörű szentélyben, ahol üldögéltem. A festett üvegablak színei most élénkebben ragyogtak, mint máskor, és a sötét faburkolat is gyönyörűen csillogott.
Bizony, Isten házában voltam! De a kijelölt ige után egy olyan imádság következett, ami, úgy éreztem, arra hív, hogy menjek ki a világ elfeledett helyeire.
Küzdöttem a kétfajta érzéssel. Miért kellene itt hagyni a helyet, ahol érezni lehet Isten jelenlétét, és oda menni, ahol nincs ott Isten?
Ha Jézust követjük, arra megyünk, amerre Jézus megy. Az ő jelenlétében leszünk, és benne élünk, bárhol is legyünk. A kérdés az: Készen állunk-e rá, hogy elhagyjuk kényelmes környezetünket, hogy lássuk, Jézus máshol is jelen van? Ez ijesztő lehet, de Istenbe kapaszkodhatunk imádsággal, böjtöléssel, úrvacsorával, testvéri közösségben és bibliatanulmányozással. Ha Jézust követjük, megláthatjuk, hogy Isten ott van olyan helyeken is, ahol nem gondoltuk volna.

Imádság: Drága Istenünk, vezess minket azokra a helyekre, ahová nem szoktunk menni! Add, hogy szeretni tudjuk azokat, akiket nem szoktunk szeretni! Ámen.

Milyen "elfeledett" helyre kell elvinnem Isten szeretetét?
Walt Garrett (Arkansas, USA)