Elindulok az ősi, szent nyomon,
és lángol már a lelkem ihletetten.
Mellettem népek kelnek, hullanak,
borul az ég és kiderül felettem.
S valami mégis mindig egy marad,
és a szívemben arról zeng az ének:
Hogy Dániel háromszor leborult,
úgy könyörgött mindennap Istenének.

Akkor vétkes Jeruzsálemet
pogány hatalom pokolig alázta.
Rabságra mentek gyenge gyermekek,
és ifjakat fűztek kegyetlen láncra.
Akkor sírt a prófétai szó,
és zsákruhába öltöztek a vének...
És Dániel háromszor leborult,
úgy könyörgött mindennap Istenének.

És amikor a királyi Babilon
fiatal lelkét úgy igézte fénnyel...
az udvar és a titkos tudomány...
bölcs mágusok és babiloni éjjel.
Senki, senki, csak három ifjú rab,
aki az idegenben vele érez.
És Dániel háromszor leborult,
úgy könyörgött mindennap Istenéhez.

Övezte aztán pompa, hatalom.
Úr volt, ki előtt meghajolt ezer térd.
Az élen állt, a legelsők között,
bölcsességét bámulva ünnepelték.
A káld’ király csodákat épített.
Virult a város... elsuhantak évek.
És Dániel háromszor leborult,
úgy könyörgött mindennap Istenének.

Aztán meghalt a győzelmes király,
aki mélységek utján megismerte,
hogy az élő Isten uralkodik...
Léha utódok kezén züllött szerte
hatalma, fény... Büszke Babilont
leigázták a harcos, hősi médek...
És Dániel háromszor leborult,
úgy könyörgött mindennap Istenének.

Érkezhetett királyi rendelet,
fenyegethette oroszlánok verme:
őt ott találták ellenségei
palotája termében térdepelve.
Ősz feje meghajolt és lelke szállt...
fel Ahhoz, Aki mindent bölcsen végez.
Mint azelőtt, háromszor leborult,
úgy könyörgött mindennap Istenéhez.

Pompa, dicsőség, megaláztatás...
mellette keltek, hulltak birodalmak,
ragyogtak büszke bálványtemplomok,
de ő "egy" Istent ismert, s egy hatalmat.
Próféta-szemmel látta már a kort,
Amikor minden ország az Övé lesz.
És Dániel háromszor leborult,
úgy könyörgött mindennap Istenéhez.

Ó, változó világban Isteni,
emberi, s idő feletti változatlan!
Évezredek porán is átragyog:
Babilon leomlott, Én megmaradtam.
Térdre hullok. Ez, ez hát a titok!
Egyre győzelmesebben zeng az ének:
hogy Dániel háromszor leborult,
úgy könyörgött mindennap Istenének.

ÁMEN