„Erősítették a tanítványok lelkét és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.”
Az apostolok cselekedetei 14:22
Krisztus után 46-ban történt. A szíriai Antiókhiában lévő gyülekezet tagjai őszintén keresték azt a feladatot, amellyel Istennek kedvében járhatnak. Isten szólt Szentlelke által: „Pál és Barnabás egy különleges feladatot kap tőlem. Legyenek utazó prédikátorok. Járják be a környéket és mondják el mindenkinek a Jézus Krisztusról szóló örömhírt.”
A gyülekezet tagjai imádkoztak, böjtöltek, majd kézrátétel után elbocsátották őket. Pál és Barnabás útnak indultak, és bárhova mentek, lelkesen hirdették Isten igéit. Sokan hittek és megtértek, azonban nem tetszett mindenkinek az, amit Pál és Barnabás tett.
A piszidiai Antiókhiából kiűzték őket, Ikóniumból el kellett menekülniük, hogy ne bántalmazzák őket. Lisztrában először jól fogadták Pált és Barnabást, de nem tartott sokáig ez a békés állapot. Az antiókhiaiak és az Ikóniumban élők nem elégedtek meg azzal, hogy saját környékükről elűzzék őket. Nyomukba eredtek és felbújtatták a lisztrai tömeget, hogy megkövezzék Pált, olyannyira, hogy halottnak hitték. Pál azonban újra erőt gyűjtve, megerősödött és folytatta azt, amit addig is tett: lelkesen hirdette Isten igéjét. Nem hátráltak meg az üldözéstől vagy megkövezéstől, hanem újult erővel haladtak előre. Ami azonban még megdöbbentőbb, nem csak előre mentek, újabb helyszíneket célozva meg, hanem volt bátorságuk visszamenni a piszidiai Antiókhiába, Ikóniumba, és Lisztrába, ahonnan korábban kiűzték és bántalmazták őket. A frissen megtért tanítványok megrettenhettek mindattól, amit láthattak, megtapasztalhattak. Pál és Barnabás tudta ezt, ezért életük kockáztatásával visszatértek, hogy erősítsék és bátorítsák a tanítványokat: maradjanak meg a hitben.
A nehézségek elbátortalaníthatnak, megpróbálják hitünket. Ha azonban úgy gondolunk Istenre, mint aki már járt ott ahova nekünk mennünk kell, aki kész újból és újból Pálhoz és Barnabáshoz hasonlóan „visszatérni”, hogy bátorítson és megerősítsen, az erőt adhat nekünk. Nem lesz kevesebb a próba, a nyomorúság – ahogy a mai ige fogalmaz –, de lesz mellettük valaki, akinek a támogató jelenlétére minden körülmény között számíthatunk.
Kedves Olvasó!
Kívánom, hogy Isten Szentlelke erősítsen naponta és bátorítson, hogy bármi érjen is, Pálhoz és Barabáshoz hasonlóan ne bizonytalanodj el, hanem maradj meg az Istenben való hitben! S ha a szükség úgy kívánja, legyél te magad mások bátorítója!
Kapcsolódó bejegyzések:
Nem lesz többé halál
GALILEAI ASSZONYOK
NEM SZÉGYENÜL MEG ,AKI HISZ
JÉZUS KÜLDETÉSE