"Ti azért bátorságosok legyetek, kezeiteket le ne ereszszétek, mert a ti munkátoknak jutalma van."

2Krónikák 15,7

A biblia szerint van néhány különös összefüggés az emberiség bálványimádása és a háborúság között. Az ok minden bizonnyal a következő.

Először: a bálványok hamis istenek, nem valódiak. Az emberek találták ki azokat maguknak, így annak a népnek a gondolkodását és ideológiáját tükrözi, amely megalkotta azt. A pogány nemzetek vallása sokszor azok politikai érdekeit, uralkodóik nemzeturalmi törekvéseit szolgálta, amit alkalomadtán rá is akartak kényszeríteni a leigázott népekre, hogy biztosítsák uralmukat fölöttük. Ezeknek a vallásoknak a követése mindenkor háborúkhoz vezetett.

Másodszor: a bálványok hamis istenek, amiket ugyan az emberek kreáltak, de kultuszuk által túlnőttek teremtőiken. Az ember vált a tárgy, a létrehozott csinálmány foglyává, leigázott alattvalójává. Biztos hallottunk már arról, amikor valaki valaminek a megszállottjává vált. Rabjává lehetünk tárgyaknak, mint pl. pénz, arany, ékszerek, autók, gyűjtemények stb. Fogva tarthatnak bennünket ideológiák mint pl. a test imádata, a sportmánia vagy ellenkezője a has imádata, de bármely gondolat ide kerülhet, amit istenítünk. Ugyanakkor fogalmak is elragadhatnak bennünket a valóságtól, mint pl. a hatalom, siker stb. A legtöbb esetben ezek nem is ilyen egyértelműek, sokszor kombinálódnak. A lényegük azonban mindig egy, elszakítanak bennünket a valóságtól és az embereket megosztják elválasztják egymástól, így mindenkor háborúsághoz vezetnek.

Bármennyire is fáj nekünk, de a demokrácia és a tolerancia értékei úgy tűnnek nem tudják megszüntetni az összebékíthetetlen ellentéteket. A háborúság állandósult napjainkban. Mit tehetünk ellene?

Asa király (Kr. e 913-871) Salamon dédunokája a próféta szavára elhatározza, hogy felszámolja Júda és Benjámin földjén az elterjedt bálványimádást és annak mindenféle kultuszát. Munkájának gyümölcse lesz, hogy az Ő idejében sokáig békesség lesz a földön és békességben élhet a nép. Ennek a békességnek az ára azonban mindig az embereken hatalmaskodó bálványok elleni háború. Természetesen itt sem fegyverropogásról van szó, hanem az igaz Istenhez való odafordulás az, ami valóban segít. Ehhez van szüksége a királynak és a vele tartóknak nagy bátorságra és erőre, hogy kezeik meg ne nyugodjanak, amíg elvégzik ezt a munkát.

Ha a ma embere békességre vágyik, ugyan ez az út áll előtte. El kell űznie bálványait, fel kell számolnia mindent, ami eddig uralkodott felette, hogy az igaz Istent szolgálhassa.