„Mert aki hegyeket formál, és szelet teremt, aki tudtára adja szándékát az embernek, aki hajnalt és alkonyatot alkot, és a föld magaslatain lépked, annak neve: az Úr, a Seregek Istene.”

Ámósz próféta könyve 4:13

2009-ben egy keresztyén ifjúsági rendezvényen hallottam egy norvég lelkész, Arne Kristian Andersen prédikációját. Megmaradt bennem az egyik illusztrációja, amit Istenre alkalmazott.

Elmondta, hogy ha az ember széttárja a kezét, akkor a kitárt karok hossza pontosan megegyezik a magasságával - mint ahogy az Leonardo da Vinci híres ember-rajzán is jó látszik.

Tehát ha valaki 180 cm magas, akkor a széttárt karjai is 180 cm szélesek. Ennek leellenőrzésére megkérte a tolmácsát, hogy tárja szét a kezét, majd helyezkedjen olyan pozícióba, hogy az egyik keze a földet érje, a másik pedig merőlegesen a magasba meredjen.

Arne saját kezével megjelölte, hogy meddig ért a tolmács föllendült keze, majd mikor az fölállt, pontosan akkora volt, mint ameddig a norvég keze ért.

– Csakhogy Isten sokszor nagyobb, mint azt elképzeljük – mondta a lelkészt, majd ő is elvégezte ugyanezt a mutatványt. Oldalra hajolt, úgy hogy az egyik kezének ujjai a földet érjék, másik kezét magasba lendítette, a tolmács pedig saját kezével megjelölte a fölfelé meredő kéz végpontját. Mikor Arne fölállt, minden várakozással ellentétben ő vagy 20-25 cm-re kisebb volt, mind amit a tolmácsa megjelölt. Ekkor esett le mindenkinek, mi volt olyan furcsa ezen a norvég figurán.

A kezei természetellenesen hosszúak voltak, melyekkel esetlenül gesztikulált prédikációja alatt. Az előadó halász őseinek tudta be a dolgot, mivel a sok hálóhúzás közben megnyúlt a kezük. Mindenki nevetett, de ugyanakkor értettük is a dolgot.

Isten hatalmas, még annál is nagyobb, mint amilyennek elképzeljük. Ő a világmindenség ura, az egész univerzum teremtője, a naprendszerek, galaxisok fenntartója, fölfoghatatlan hatalmas úr.

Isten azonban nem csak ilyen. Ő – ahogy itt Ámósz próféta is mondja – az embernek is kinyilatkoztatja magát. Pedig kicsoda az ember a csillagrendszerek milliárdjaihoz képest? Mégis, Isten nem csak hatalmas, hanem Isten kicsi is egyben. Ennek illusztrálására Arne leguggolt, és olyan formát képezett a tenyeréből, mintha valamilyen törékeny madárra vigyázna. A kép magyarázata világos volt. A világmindenség ura számára fontos az, hogy mi történik veled, meg velem.

Bármily hihetetlen, de ennek a hatalmas úrnak gondja van rád és rám. A végtelen nagy teremtő beszélgetni akar velem és veled. Ha ez igaz volt 2009-ben, igaz most is.

Ne hagyjuk ki ma sem ezt az alkalmat, és beszélgessünk az ég és a föl teremtőjével!