Érdekes módon egy kesztyű sok mindenre képes: fel tud venni egy könyvet, búcsút tud inteni, meg tudja vakarni a fejemet, megveregetheti valakinek a vállát, vagy pofon üthet valakit.
Ez a kesztyű azonban semmire sem képes, ha kiveszem belőle a kezemet. Mindössze annyi telik ki tőle, hogy mozdulatlanul heverjen. Kiabálhatok vele, dühös lehetek rá, megpróbálhatom tanítani, de semmire nem megyek vele.
A maga erejéből semmire sem képes. Ha a kezem nincs benne, a kesztyű nem más, mint egy közönséges ruha- vagy bőrdarab.
Az ember, akárcsak ez a kesztyű, saját erőből nagyon kevés igazán fontos dologra képes. A testben gyengék vagyunk, de Krisztussal erősek leszünk. Amikor a kesztyű a kezemen van, bármit megtehet, amit a kezem tenni kíván vele.
A Fil 4,13-ban Pál azt tanítja, hogy olyan vagyok, mint egy kesztyű. Magamtól semmit sem cselekedhetek. De a bennem lakozó Krisztussal mindenre képes vagyok, amit csak tenni akar általam.
Ő adja meg nekem ehhez az erőt és a képességet. Biztosak lehetünk abban, hogy ha engedelmeskedünk Krisztusnak, ő velünk lesz, és erőt ad arra, hogy az ő akaratát cselekedjük.
Fil. 4.13 Mindenre van erőm a Krisztusban, a ki engem megerősít.
Kapcsolódó bejegyzések:
EGY KÖTEG RŐZSE /tanmese/
Fogd fel, és fogadd el
Világosság
KI A BŰNÖS ? /tanmese/