Ahogy tévelygett a sűrűben, egyszerre barlang nyílt meg közvetlenül előtte és megszólalt egy hang:

- Ez egyszeri és megismételhetetlen alkalom arra, hogy örökre gazdag és boldog légy.

Kérdezi az asszony a hangtól:

- És mondd, mit kellene tennem mindezekért?

Csak lépj be és válogass a kincsekből kedvedre annyit, amennyit elbírsz, mert csak neked és csak most vannak a teremtésben.

Letette az asszony a gyermekét a barlang bejárata mellé egy jól látható helyre, hogy láthassa, ha szükségét érzi és könnyedén felvehesse, amikor távozik

Egyre nagyobb halmokat rakott drágakövekből, arany ékszerekből és lázasan számolgatta, vajon micsoda gazdagságot bír még összeszedni, amikor megszólalt a hang:

- A legfontosabbról el ne feledkezz!

Ekkor vette észre hogy a barlang enyhén ívelt és nem látta először, mekkora is valójában.

A hang figyelmeztetésén töprengve - A legfontosabbról el ne feledkezz! - beljebb ment hát. És Uram Teremtőm! Még csodálatosabb, még ragyogóbb dolgokra lelt.

Szétrakta azokat a kincseket, amiket először gyűjtött, hogy helyükbe a drágább "fontosabb" dolgokat tehesse, amikor újra szólt a hang:

- Nagyon igyekezz, mert már csak néhány pillanat és a barlang örökre bezárul, de a legfontosabbról el ne feledkezz!

Még beljebb hatolt a temérdek kincs között gázolva és megpillantott egy emberfej nagyságú rubint.

Óóóóó! - mondta az asszony. Bizonyára erre gondolt a hang is, és mindent eldobva felkapta a drágakövet, miközben a barlang szája egyre kisebb lett.

Már rohant kifelé, amikor a hang újra megszólította: - Mindent elviszel, mindent ami fontos?

- Igen!! - sikította a nő, és kiugrott a barlangból.

Diadalittasan nézte a csodálatos drágakövet, amikor megint rászólt a hang: - És a legfontosabb?

Ekkor döbbent rá az asszony, hogy gyermekét a barlangban felejtette.

Lehet életünk szerényebb és lehet jómódú is. Soha ne hajszoljuk az anyagi javakat. Nem mondom, hogy anyagiak nélkül jó vagy jobb élni, de a földi "kincsek" iránti féktelen sóvárgás elfeledteti velünk a legfontosabb létét.

Soha ne feledkezzünk meg a legfontosabbról: a gyermekről, aki minden karácsonykor megszületik miértünk.

Egy szebb, egy boldogabb létért.