„Akkor Mardokaj ezt üzente vissza Eszternek: 'Ne képzeld, hogy te a királyi palotában megmenekülhetsz a többi zsidó közül! Mert ha te most némán hallgatsz, a zsidók kaphatnak módot máshonnan a szabadulásra és menekvésre, te azonban családoddal együtt elpusztulsz.

Ki tudja, nem éppen a mostani idők miatt jutottál-e királynői méltóságra? Eszter ezt üzente vissza Mardokajnak: 'Menj, és gyűjts össze minden zsidót, aki csak Susánban található és böjtöljetek értem! Ne egyetek és ne igyatok három napig se éjjel, se nappal! Én is ugyanígy böjtölök szolgálóleányaimmal, azután bemegyek a királyhoz a törvény ellenére is. Ha el kell vesznem, hát vesszek el.'” 

Eszter könyve 4:13-16

Kislányként mindig élvezettel hallgattam Eszter királyné történetét. Magam elé képzeltem a palotát, ahol szépítették, illetve azt a sok csinos ruhát, amit felvehetett. És ez természetes dolog volt akkor. Melyik kislányt ne varázsolnák el a „hercegnős” dolgok?

Akkor talán csak a történet felszínét ismertem, nem láttam az igen tekervényes szálat benne. Miért pont őt választotta a király? Vajon véletlen volt?

Eszter történetének ez a szelete egyértelmüen rámutat, hogy:

Isten vezetése nem véletlen. Az ő kezében van az emberek élete, és tudja, hogy kivel milyen terve van.

Az ő terve kiváltság és lehetőség is a kezünkben, hogy segítsünk másokon. Eszter másként is dönthetett volna. Azt is mondhatta volna, már nagylány, nem kell még mindig Mardokaj tanácsára hallgatnia, de nem így tett.

Felismerte a kiváltságos helyzetében rejlő lehetőséget, és kész volt cselekedni. Vajon mi észrevesszük-e ezeket a lehetőségeket?

Nemcsak szép, bátor asszony is volt. Hiszen nagyon nagy bátorságra volt szükség, hogy elinduljon. És nem keveset kockáztatott. Saját élete volt a tét.

A történetéből láthatjuk, hogy a helyes időzítés és jó tanácsadó mellett szükség volt még egy nagyon fontos dologra: hátszélre. Tudta, hogy nem lesz könnyű dolga, ezért kérte nagybátyját és a Susánban élő zsidókat, böjtöljenek és imádkozzanak érte.

A történet hőse helyébe képzelni magunkat teljesen természetes dolog. Milyen jó lenne, ha mi is ilyen bátor királynők és királyok lennénk az iskolában, egyetemen, vagy a munkahelyünkön! Talán lehetőségünk nyílik rá, és az is lehet, hogy nem. 

Azonban ennek a történetnek nem csak egy hőse van. Ott van a hátszelet biztosító csapat: Mardokaj és a Susánban élő zsidók. Micsoda kiváltság! Hátszelet biztosítani valakinek, aki a jó ügyért harcol!

Ismerjük hát fel kiváltságos helyzetünket, bármelyik is legyen az, és legyünk bátrak a tettek mezejére lépni!