Volt egy család, ahol már élt egy kisfiú és egy kislány a szüleivel. Egy napon érthetetlenül buta rendeletet adott ki a király. Nem tudom pontosan, de talán valahogy így hangzott:

„Közhírré tétetik, hogy a mai naptól, azaz az Abib hónap első napjától kezdve, ha egy zsidó családba kisfiú születik, azt haladéktalanul meg kell ölni. Ellenkező esetben az egész család irtassék ki!”

Amrám és Jokébed nagyon megszeppent. Az UH vizsgálat nem mutatta ki az egy hónap múlva születendő kisbaba nemét. Így aztán Jokébed végigimádkozta ezt az egész hónapot.

„Istenem! Te olyan hatalmas vagy! Te bármit megtehetsz! Kérlek, ha véletlenül kisfiú lenne, ó Uram, őrizd meg őt! Tudom és hiszem, hogy akár még a nemét is meg tudod változtatni. Könyörgöm, őrizd meg őt!”

Eljött a szülés ideje. Lélegzetvisszafojtva figyelték az eseményeket.

Kisfiú!

Legtöbb esetben ilyenkor mindenki örül, gratulál! De most? Sötét gondfelhők gyülekeztek Amrám homlokán.

De a szeretet találékony. És a kis vesztes újszülöttből – három hónap múlva – egy leendő fáraó lesz.

Nemhogy nem ölik meg, hanem:

-          A fáraó lánya örökbe fogadja

-          Ezáltal a trón várományosa lesz

-          Visszakerül a világ legbölcsebb nevelőjéhez – az édesanyjához – aki 12 éven át az elképzelhető legjobb nevelésben részesíti

-          Aztán 12 éves kora után az akkor ismert legjobb katonaiskolába kerül.

-          28 éves korára egy csinos fiatalember, anyjától örökölt empátiával, tökéletes vezetői képesítéssel, amit az udvarnál gyakorolhatott.

Mi kell ennél több? Most már a döntés az ő kezében van.

És akkor… Belekeveredik egy gyilkosság ügybe, aztán el kell menekülnie. Mindent elveszít. Hát nem lúzer?

Olvasd csak mit ír róla a Szentírás:

„Hit által tiltakozott Mózes, amikor felnőtt, hogy a fáraó leánya fiának mondják. Inkább választotta az Isten népével való együtt nyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét. Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartotta Krisztus gyalázatát, mert a megjutalmazásra tekintett. Hit által hagyta ott Egyiptomot, nem félt a király haragjától, hanem kitartott, mintha látta volna a láthatatlant.”

Zsidókhoz írt levél 11:24-27.

Ne felejtsd el, hogy néha a látszólagos veszteség az örök életre vezető út lépcsőfoka lehet számodra. Ne bánkódj, ha néha a hátad mögött lúzernek neveznek. Mózes is emberileg az volt, de Istennel győztes lett. Te is az lehetsz!