„Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek.”

Máté evangéliuma 6:33

Régen volt, de fiatalkorod egyik legszebb időszakaként emlékszel vissza rá. Mert egy szuper csapathoz tartozhattál, ahol önmagad lehettél, ahol szerettek, elfogadtak és nem kellett egy lényedtől idegen szerepet játszanod. Megannyi különböző háttérről jött fiatal ezerféle céllal és tervvel, de egy közös volt. A lényeg. A zene. A zene, mint egy különleges nyelv, amit nem mindenki érthet meg igazán. A hallgató lehet akármilyen művelt ezen a téren, soha sem ismerheti meg, hogy mit is rejt egy-egy dallam, műalkotás, ami felcsendül tőletek a koncerten. Több órányi gyakorlás, megannyi nevetés és talán néhány könnycsepp is. Morgolódás, hogy a harsonások már megint késtek a belépéssel, a szárnykürtösök siettek és a klarinétoknál ezt már csak a Kata tudja lejátszani. Próbák és fellépések, barátságok és szerelmek, a karnagy és felesége, megannyi kaland, mely egy csapattá formálta az ezeregyféle életet. A lényeg: a zene.

Hónapok óta készültetek egy külföldi útra. Testvérzeneiskola, koncertek, világlátás. A várva várt nap lassan eljött, és te már rég bepakoltál mindent. Minden kész, induljunk már, mert a gyülekező ideje nemsokára itt van... Aztán az utca végéről rohantál vissza. A hangszeredért. A legfontosabb majdnem otthon maradt és majdnem értelmét veszítette az egész utazás. 

A lényeg, ami majdnem elveszett. Mert fontos volt a barátság, a rengeteg beszélgetés, az újabb és újabb kalandok, de a lényeg mégiscsak a zene volt, amiért a csapat létezett, és ehhez elengedhetetlenül szükséges az a bizonyos hangszer. Ami majdnem otthon maradt. 

A lényeg, ami majdnem elveszett. És olyan könnyen elveszik ma is. Olyan könnyű a megélhetést, a családot, a mindennapok nyűgjeit és gondjait, az emberi kapcsolatokat elé tenni. Még ezt megoldod, még azt megbeszéled, még ezt véghezviszed, még vele foglalkozol, és mire Istenhez érsz, már maradék sem lesz belőled. Idődet, életed tortáját annyi de annyi szeletre vágod, a legfontosabbnak mégsem jut egy morzsa sem. 

Ma reggel Isten kér tőled. Ma Ő kér, hogy változtass. Változtass a sorrenden, mert így értelmét fogja veszíteni az utazásod. Ő tudja, hogy rengeteg dolgod van. Ő tudja, hogy fontos a család, a munka, a háztartás, a megoldásra váró problémák, a szabadidő... De a legfontosabb az, hogy Őt megismerd, hogy keresd az Ő társaságát, az Ő értékrendjét, az Ő országát. És ha Vele kezded a sort, akkor hidd el, jut elég idő az igazan fontos dolgokra, és azokra is, amiket "muszáj elintézni". 

Ma reggel kezdd az életedet tiszta lappal, egy új sorrenddel! Ma reggel kezdd Istennel a sort, koncentrálj a lényegre, és meglátod, minden egészen más megvilágításba kerül. Fény költözik az életedbe, Isten fénye, és ebben a világosságban új értelmet nyer minden. 

Hát indulj neki ezzel a Fénnyel az előtted álló hétnek, indulj neki Istennel az oldaladon a rád váró kihívásoknak, és soha ne felejtsd otthon a hangszeredet.