„Tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet, amelyet egyesek elvetettek, és ezért a hit dolgában hajótörést szenvedtek.”

Pál első levele Timóteushoz 1:19

Épp sétához készülődtünk, és betettelek addig a kiságyba, míg összepakoltam a három napra is elegendő csomagot. Legalább 6 darab csepelus, mert sosem lehet tudni, ruhapelenka, váltásbody, még egy kisnadrág, egy pulcsi, ha hidegebbre fordul, takaró, mert csak meg ne fázz... És a sort még lehetne folytatni sokáig. Hiába, fel kell készülni mindenre. 

Betettelek a kiságyadba, és még azt a korodat élted, amikor körül-belül ott is maradtál, ahova helyeztünk. Hangodat kieresztetted, ha épp nem voltam a látótereden belül. Kezed-lábad vadul kalimpált, forgattad a fejedet jobbra-balra, mert egyre érdekesebbnek találtad a körülötted lévő világot. Így történt, hogy végre sikerült megkaparintanod az alvós nyuszit, szorosan magadhoz ölelted, és a nyúl engedelmesen simult bele karod bilincsébe. Még beszélgettünk egy sort, és te nem eresztetted a játékodat. Így jött el velünk a nyuszi először sétálni. 

Azóta eltelt több mint egy év, de benned még mindig megvan ez a tulajdonság, hogy nehezen ereszted el, amit érdekesnek, fontosnak tartasz, amire szükséged van. Te még sokáig tudod őrizgetni a kis kavicsot, amit a parkban szedtél össze magadnak. Szereted magaddal cipelni a kiválasztott játékodat egy sétára. És szeretsz engem is a közeledben tudni, el sem ereszteni. Jössz utánam, bárhová is megyek az apró lakásban. Felkéretszkedsz főzés közben az ölembe, vagy épp a hátamra a kendőbe. Átöleled a lábamat, miközben teregetek, és alvás közben is szereted érezni a közelségemet. 

Ma azért imádkozom, hogy egy napon így ragadd magadhoz Isten kezét is! Akarva, met neked kell a közelsége, hiszen senki másra nincs nagyobb szükséged, mint Rá. Szorosan, el nem eresztve, követve és magaddal vive Őt mindenhova az életutad során. 

Azért imádkozom, hogy a belé vetett hited, bizalmad napról napra nőjjön, és ez egy olyan természetes dolog legyen az életedben, mint a levegővétel, ami nélkül lehetetlen létezni. Az a vágyam, hogy megtanuld mindig a Jót választani, és őrizni szívedben az igazán fontos dolgokat. 

Ma azt kérem Istentől, hogy segítsen nekem jó példával előtted járni mindebben. Segítsen, hogy olyannak láss engem, aki Nélküle egy tapodtat sem lép semerre. Aki hisz, még ha az egész világ a feje tetejére is áll körülötte. Aki nem enged a Jóból, aki őrzi magában Isten képét, és az Ő elvei szerint dönt minden pillanatban. 

Segítsen, hogy olyan példa legyek számodra, aki biztos hátteret ad neked, hogy hittel, bátran tudj elindulni az élet útvesztőiben Isten oldalán!