„Tisztességesen éljetek a pogányok között, hogy ha valamivel rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, a ti jó cselekedeteiteket látva, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján. Engedelmeskedjetek minden emberi rendnek az Úrért, akár a királynak, mint a legfőbb hatalomnak,”

1 Péter 2:12-13.

Volt már, hogy összesúgtak a hátad mögött és te nem tudtad, mit mondanak? Aztán később, mikor egyre többen tették, de senki sem szólt neked, érezted a szégyen égetését a szívedben és nem is tudtad, nem értetted miért?

A pletyka a rágalom kegyetlen fegyver az ellenség kezében, mert csapdába ejt anélkül, hogy valóban hibát követtünk volna el, mégis tehetetlenek vagyunk, az idő csapdájában vergődünk. Igen, mert valójában az ellenség az időt fordította ellenünk, azt az időt, míg kiderül az igazság. Ha az emberek beszélnek rólunk, az sok emberhez eljut. Mivel természetünknél fogva a rossz híreket tartjuk vonzóbbnak, a rágalmak sokkal hamarabb és messzebbre terjednek, mint az igazság, mint a helyreigazítás. Sokszor nem is jutnak el minden érintetthez, mindenkihez, aki elhitte a hazugságot.

Mit tehetünk ekkor? Ha védekezünk, ha ellenállunk, ha bizonygatjuk igazunk csak olajat öntünk a tűzre. Mert a legtöbben a következő mondásra gondolnak: „Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja…” Mert arra gondolunk, hogyha valamit mindenki terjeszt, mindenki elhisz, az attól már igazzá is válik. Ez azonban nem így van, különben a kevesek igazsága sohasem válna elfogadottá. Sőt, számtalan példát tudnánk mondani az ellenkezőjéről, amikor csak kevesen álltak a jó oldalon és a többség a helytelen utat választotta, ki kényszerből, ki érdekből, ki szórakozásból.

A kérdésre adott válasz azonban kicsit elkeseríthet minket. Mert semmi olyat nem tudunk tenni, ami rövid időn belül orvosolni tudná a bajt. A pletyka, a rágalom ellenszere ugyanis nem más, mint a példamutató élet. Kitartás a jó gyakorlásában. Az igaz elveknek való engedelmesség. És az idő, minek során mindezek gyümölcse végül beérik.

ÁMEN

NE ÍTÉLJETEK!