A gyülekezet új gyülekezeti termet épített. Amikor az épület elkészült, az emberek a csodájára jártak. Egy szög a tető faszerkezetében hallotta az embereket, ahogy dicsérték az épületet.

Dicsérték a tervezést, az építést, dicsérték a falakat, a festést, az ajtót, az ablakokat, a cserepet, a díszítést, a kertet, a kerítést, mindent, csak éppen a szöget nem. Rosszul esett neki, hogy senki sem vett róla tudomást, és senki nem dicsérte őt.

Először szomorú lett, aztán idővel irigy és haragos is.

- Ha ennyire jelentéktelen vagyok, akkor nyilván senkinek sem fogok hiányozni, ha én most elmegyek innen világgá - így gondolkodott magában.

Azzal a szög elengedte a lécet és a gerendát, legurult a tetőről, és beleesett a sárba.

Azon az éjszakán nagy vihar volt, fújt a szél, és esett az eső, egyre csak zuhogott.

Az eleresztett léc a rajta lévő cserepekkel együtt lecsúszott a tetőn, és a lyukon befolyt az esővíz.

A víz lecsorgott az új falon, a festés lemállott, a vakolat nagy darabon lehullott.

A szőnyeg átázott, és foltos lett, a szép tölgyparketta pedig felpúposodott.

Az eső a szószéket is elérte, és így a rajta lévő nagy Biblia is tönkrement.

S mindez azért, mert az az egy kis szög kiesett.

És mi történt a szöggel? Amíg a gerendában volt, hasznos munkát végzett, tartotta a lécet és a cserepeket, a cserepek pedig eltakarták, védték a tűző naptól, az esőtől és a széltől.

De most csupaszon, haszontalanul feküdt a sárban, esett rá az eső, és ette a rozsda.

Mindannyian fontos tagjai vagyunk Krisztus egyházának. Ha esetleg néha nem így érezzük, és kísértetünk saját bűnös kívánságainktól, akkor Istenhez fordulva álljunk ellen a Gonosznak, és lássuk meg, hogy jelenlétünk és munkánk a gyülekezetben nem mellékes, hiányunkat az Úr látja, és az a közösségben is érezhető.

Ha nem veszünk részt, nem vagyunk ott az istentiszteleten, az alkalmakon, a gyülekezeti szolgálatban, Krisztus teste kárt szenved. Isten tervének mindannyian fontos részei vagyunk!

,,Levetvén azért minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irígykedést, és minden rágalmazást. Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek; Mivelhogy ízleltétek, hogy jóságos az Úr.

Akihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott, becses kőhöz, ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által." (1Pt 2,1-5)