„Te vetettél, Uram, alapot a földnek kezdetben; és a te kezed alkotása az ég. Azok elpusztulnak, de te megmaradsz, és azok mind elavulnak, mint a ruha, és összegöngyölíted őket, mint egy palástot, és mint a ruha, elváltoznak; te pedig ugyanaz maradsz, és esztendeid nem fogynak el soha.”

Zsidókhoz írt levél 1:10-12

Kezed remegve matat valami kapaszkodó után, és szeretnél állni. Lábaid egyre erősebbek, de a mozdulat még tétova, ahogy felhúzod magad a kanapé szélénél. Egyszer sikerül, másszor visszahuppansz, de kezded a mozdulatsort elölről. Mászásod már villámgyors, néha alig bírunk követni, és csak egyre többre és többre vágysz. Messzebbre, magasabbra, egyik szobából a másikba, ki a konyhába, fel a doboz tetejére. Nincs megállás. Odacsattogsz hozzám, és kezeddel mutatod, "Mami, vegyél fel!" Egy édes, különleges mozdulat, amit te megszoktál, és mi probálunk figyelni rá. 

Mert onnan fentről sokkal többet lehet látni. Onnan fentről az állólámpa is elérhető magasságban van. A függönyt el lehet húzni, a villanyt fel lehet kapcsolni, be lehet nézni a fazék fedője alá, kukucskálni a fürdőszoba tükrében. És tudod, hogy én foglak. Tudod, hogy úgyis megfoglak, ha egy hirtelen jött gondolat szó szerint elcsavarja a fejed, és repülne a tested is utána. Én foglak.

Számodra ma még biztos pont vagyok. Többet jelentek bárki másnál. Én vagyok, aki szeret, aki felvesz, megnyugtat, enni ad, küzd azért, hogy végre elaludj, mert hidd el, arra is szükséged van. Ha kilépek a szobából, jössz utánam, és nem szeretsz egy percre sem szem elől téveszteni. 

Ma még ez mind vagyok, és meg is teszem, hogy lásd, és tapasztald, akad még jó ebben a világban, amiért érdemes küzdeni. És szeretném, ha tudnád, mi a Jó, ha rajtam keresztül megismerhetnéd Istent, aki az igazi biztos pont. Akibe lehet, és megéri kapaszkodni. Szeretném, ha úgy követnéd Őt, ahogyan ma engem követsz, akármerre lépek. Szeretném, ha olyan bizalommal fordulnál hozzá, ahogyan hozzám fordulsz. Szeretném, ha lenne egy különleges jeled, ami csak neki szól: "Atyám, kérlek, vegyél fel!" 

Isten jó. Szeret. És a kezében tart téged. Biztosan fog, és nem enged el, ha te is így szeretnéd. Jöhet az életben bármilyen ármalat, mely megpróbálja elcsavarni a fejed, jöhet vihar, vagy a legrosszabb, amire gondolni sem mernél, Isten kezében mindezt át lehet élni úgy, hogy közben biztonságban vagy. Érhet fájdalom, veszteség, érhet öröm és kimondhatatlan boldogság. Egy biztos: Isten. 

Ma és minden nap azért imádkozom, hogy tényleg segíthessek neked megismerni Őt. Hogy sikerüljön nem félelemre, hanem bizalomra nevelni téged Vele kapcsolatban. Hogy merd majd megfogni a kezét és nem engedni el soha sem. Mert tudom, hogy ott, egyedül ott mindig biztonságban leszel.