„A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.”

(Timótheushoz írt második levél, 3. fejezet 16-17. vers)

Egy vasúti kupéban mások mellett két teológus utazott. Egy tudományos konferenciáról tartottak hazafelé, melynek még mindig annyira hatása alatt voltak, hogy a többiekkel mit sem törődve nagy vehemenciával vitatták tovább az elhangzottakat.

Kis idő múlva pedig már-már utastársaiknak is prédikálva fejtegették a Szentírás nyelvi rejtelmeit. Héber és görög szavak grammatikai, szemantikai, genealógiai különbségeivel dobálóztak, míg egy idős néni meg nem jegyezte nekik: Elnézést fiatalemberek, tudják magam is olvasgatom a Bibliát, de amiről beszélnek azt sehogy sem értem.

Hát hogy is érthetné, - mondta egyikük – hiszen a nagy tudós Bibliafordítók minden igyekezetük ellenére sem tudtak és tudnak olyan hiteles fordítást végezni, melyből az olyan egyszerű ember, mint például maga, megérthetné az eredeti nyelvezet minden rejtett szépségét és mondanivalóját.

Bizony az lehet, - válaszolt a néni – valóban nem értek a teológiához, nyelvész sem vagyok, viszont a Biblia megannyi tanácsát és ígéretét már én is lefordítottam magamnak és azokról teljes bizonyossággal tudom, hogy valóban a Szerző akarata szerint valók, mert működnek.

Mi tehát a Szentírás célja, valódi szerepe? Egy biztos, nem a vallásos kérdésekről való vitatkozgatás elősegítése, és nem Isten akaratának bebiflázással elsajátított lexikális ismerete.

Hanem, hogy saját magad életére ’fordítsd le’, azaz valósítsd meg, amit hallasz, amit olvasol, mert ez az igazi bölcsesség, mely többet ér a világ valamennyi rangos tudományos fokozatánál.

Jézus az ilyenekre mondta; „Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát. És ömlött az eső, jöttek az árvizek, fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba, de nem dőlt össze, mert Kősziklára épült.” (Máté 7:24-25)