„Mind örülnek majd, akik hozzád menekülnek. Örökké ujjonganak, mert oltalmazod őket. Örvendeznek általad, akik szeretik nevedet. Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed kegyelmeddel, mint pajzzsal.”
Zsoltárok könyve 5:12-13
Az 5. zsoltárban Dávid egy reggeli imádságát olvashatjuk (szemben a 4. zsoltár esti imádságával).
– Az első részben érdekesen ötvözi egymásba a hangos kiáltást (3. vers) a csöndes várakozással (4. vers), kifejezve evvel azt, hogy az ima valóban egy kommunikáció. Ha dühösek vagyunk, kiabáljunk, de ne az emberekkel, hanem Istenhez. Ugyanakkor hallgassuk meg Isten válaszát is, ehhez pedig csönd kell és türelem.
– Aztán összehasonlítja a „bűnösök” és az „igazak” útját. Míg a „bűnösnek” nincs otthona (5. vers), addig az „igaz” Isten házába megy (8a. vers). Míg a „bűnös” nem tud megállni Isten előtt (6. vers), addig az „igaz” leborul Isten templomában (8b. vers).
Míg a „bűnös” útja végén elpusztul (7. vers), addig az „igaz” az ÚR igazságában jár (9. vers).
– A zsoltár harmadik részében pedig Dávid jellemzi a „bűnösöket” (10-11. vers). Ezt egyszerűen úgy lehetne összefoglalni, hogy olyan emberek, akik nem őszinték.
„Isten nevét szeretni” az Isten közelségének szeretetét jelenti (8. vers). Ez fizikálisan kerül kifejezésre (az ÚR templomában való tartózkodás által), de gyakorlatilag az Istennel való szoros kapcsolatra utal, amit imának, vagy kommunikációnak nevezhetünk.
Az „igaz” emberek pedig nem a tökéletesek, hanem az Istennel járók közössége – ami a Mindenhatóval fönntartott kapcsolat egy dinamikus dimenziója.
A zsoltáros úgy fogalmaz, hogy a boldogság és a biztonság az „Isten nevét szeretők”, az „igazak” sajátja. Egyszerűen fogalmazva, azok életét járja át a békesség, akik mindennapi kapcsolatban vannak Istennel.
Legyen a mai is egy ilyen nap!
ÁMEN
Kapcsolódó bejegyzések:
Nem lesz többé halál
GALILEAI ASSZONYOK
NEM SZÉGYENÜL MEG ,AKI HISZ
JÉZUS KÜLDETÉSE