Tanulságos történet amely egy órásműhelyben játszódik. Egy fiatal óra két idősebb társa közé kerül. Az egyik aggodalmat kelt benne a jövőjével kapcsolatban, míg a másik jó tanácsokkal oldja fel aggodalmát.
Egy órásműhelyben a polcra tettek egy éppen elkészült kis órát. Ott állt két idősebb óra között, amelyek buzgón ketyegték másodperceiket.
- Úgy, most tehát rajtad a sor – mondta az egyik a kettő közül. – Sajnállak! Most ugyan vidám vagy, de várj csak, majd ha egy évben több mint 31 milliószor ketyegsz, akkor erőd végén leszel.
- Micsoda, 31 milliószor ketyegni! – kiáltotta ijedten az újonnan jött.
- Arra sosem volnék képes! – és kétségbeesésében azonnal meg is állt.
Ekkor beleszólt a beszélgetésbe a másik óra:
- Te buta jószág, minek hallgatsz ilyen szóbeszédre? Nincs semmi baj. Egyszerre mindig csak egyet kell ketyegned. Próbáld meg újra, ugye, ez nem is nehéz? És most még egyet, ezt is ugyanolyan könnyen megy, és most csak így mindig tovább.
- Ó, hát ez egyenként nem is nehéz! Akkor újra kezdem! – kiáltott megkönnyebbülve az új óra. Összeszedte magát, és bátran ketyegett tovább, egyszerre mindig csak egyet. Nem számolta sem a napokat, sem a hónapokat, de az év végére 31 milliót ketyegett, és szinte észre sem vette.
Bár csak mi, keresztények is csak egyik másodpercet a másik után vennénk, és nem az egész évet egyszerre!
Az ÚR imádságában a Miatyánkban „mindennapi” szükségleteinkről van szó
„ Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap (jövő) majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” (Máté 6:34).
És ez az ígéret négyezer év után is érvényes:
„....élteden át tartson erőd!” (5. Mózes 33:25)
Kapcsolódó bejegyzések:
EGY KÖTEG RŐZSE /tanmese/
Fogd fel, és fogadd el
Világosság
KI A BŰNÖS ? /tanmese/