„Bizony az Úr nevét hirdetem, magasztaljátok Istenünket! Kőszikla ő, cselekvése tökéletes, minden útja igazságos. Hű az Isten, nem hitszegő, igaz és egyenes ő.”

Mózes 5. könyve 32. fejezet 3-4. verse

Jó dolog babakocsit tologatni, kisgyermekekkel sétálni. Nem csak azért, mert friss levegőn vagyunk és élvezzük a mozgás jótékony hatását, hanem azért is, mert így felfedezhetjük környezetünket, városunkat. Sok szép és érdekes dolgot figyelhetünk meg, amit személygépkocsiból vagy buszból talán nem láthatunk.

Sétáink során igyekeztünk minél változatosabb útvonalakon menni, így előfordult, hogy egy útvonalat egy hónapban egyszer, vagy még ritkábban tettünk meg. Ez tette lehetővé azt, hogy egyre gyakrabban csodálkozzunk rá arra, hogy egy újabb, aztán egy újabb kisbolt ablakára is felkerült a KIADÓ tábla.

Kisfiam még nem tud olvasni, de annyira gyakran fordult elő ez a jelenség, hogy egyszer megkérdezte, mit ír azon az ajtóra akasztott táblán, és utána ő volt az, aki messziről észrevette és jelezte, melyik bolt zárt be már megint, hol van újabb kiadó üzlethelyiség.

Gyakori jelenség ez, s jól szemlélteti azt az állandóan változó világot, amelyben élünk. Alig van biztos pont, ami nem változik. Megszűnnek a boltok, egyik napról a másikra megszűnik a munkahelyünk, felbomlanak hosszú éve tartó barátságok, tönkremennek házasságok.

Egy ilyen bizonytalan, állandóan változó közegben szükségünk van egy biztos pontra.

Izrael népének élete sem volt változásoktól mentes. A sok eseményt, ami a 40 év pusztai vándorlás alatt érte őket talán csak tetőzte az, hogy nekik még a lakhelyük sem volt állandó. Folyton változott, hiszen nomád életmódot éltek. Nekik is szükségük volt egy kapaszkodóra, de sokszor nem a megfelelő helyen keresték. Idegen isteneket imádtak, és elfordultak az egyetlen változatlantól, az igaz kősziklától, Istentől.

A Mindenható azonban nem hagyta cserben őket. Mózes halála előtt arra kérte, beszéljen még egyszer a néppel, énekeljen nekik arról, milyen nagyszerű dolgokat tett értük, és arról, hogy mindig ott volt mellettük.

„Bizony az Úr nevét hirdetem, magasztaljátok Istenünket! Kőszikla ő, cselekvése tökéletes, minden útja igazságos. Hű az Isten, nem hitszegő, igaz és egyenes ő.” – énekelte Mózes.

Ha visszatekintünk az elmúlt évre, minden bizonnyal elmondhatjuk, hogy események sora áll a hátunk mögött. Sok minden megváltozott. Talán nem ott lakunk, vagy dolgozunk, ahol év elején tettük, vagy esetleg nem is dolgozunk. Talán már nincs mellettünk valaki, aki ott volt, és aki biztos pont volt az életünkben, talán becsaptak, cserbenhagytak barátok, és már nem is hiszünk a hűség fogalmában.

Bármelyik élethelyzetben legyünk is, tudnunk kell: van egy örök változatlan, egy állandó hely ahova mehetünk, a Kőszikla. Kapaszkodjunk hát ebbe a kősziklába és élvezzük hűségét, örök szeretetét, melyet minden nap megtapasztalhatunk, akár még ma is!