„Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek! Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!”

Korinthusi 1. levél 16:13-14

Mintha egy hadvezér vezényszavait hallanánk:

– Vigyázzatok! – mindjárt becsapódik az ellenséges sereg.

– Álljatok szorosan egymás mellett! Pajzsaitok között ne engedjetek rést ütni!

– Legyetek férfiak! Meg ne hátráljatok!

– Majd ha kifulladt az ellenség első rohama, kezdjetek erős ellentámadásba!

Aztán pedig valami olyasmi hangzik el, aminek vajmi kevés köze van egy véres ütközethez:

– Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!

Mi köze egy csatának a szeretethez?

1983. szeptember 27-én a szovjet alezredes, Sztanyiszlav Petrov vette át a parancsnokságot a Moszkvától nem messze lévő műholdmegfigyelő központban. Feladata az volt, hogy folyamatos ellenőrzés alatt tartsák az USA légterét. Ha interkontinentális rakéták kilövését érzékelik, 25 percük van (a becsapódásig rendelkezésükre álló idő), hogy elindítsák az ellencsapást.

Éjfél előtt néhány perccel a műhold egy amerikai Minuteman rakéta kilövését jelezte.

– Ez téves jelzés – mondta Petrov alezredes. – Egy rakéta önmagában nem volna okos kezdés egy nukleáris megsemmisítő csapáshoz.

Néhány perc múlva azonban a műhold újabb 4 rakéta kilövését jelezi, egyenként tíz robbanófejjel (ezek pusztítása több százszorosa lett volna a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombáknak). Az altisztek egyre idegesebben szólnak Petrov alezredesnek:

– Cselekedni kell! Értesíteni kell Jurij Andropov pártfőtitkárt, hogy adja ki az ellencsapás parancsát.

Petrov újabb és újabb ellenőrző teszteket hajtat végre. Az idő egyre fogy. A pattanásig feszült helyzetben több tiszt már kiabálva és fenyegetőzve akarja utasítani Petrovot, aki azonban nem hagyja magát befolyásolni. Néhány kínos pillanat mérlegelése után elutasítja az ellencsapás elindítását. Pár perc múlva a számítógépeken leáll a riasztás. Mint utóbb kiderült, a jelenség oka a nap különös visszatükröződése volt az Egyesült Államok feletti vastag felhőrétegen.

Egy válságos katonai helyzetben két dolog kell a túléléshez: a gyors és a helyes döntés. Bármelyik hiánya katasztrófához vezethet, ahogy Sztanyiszláv Petrov helytelen döntése is oda vezetett volna. Itt van hát a kapcsolódási pont csata és szeretet között. Mikor az emberiség úgy döntött, föllázad Isten ellen és inkább a maga útján jár, a világ válságos helyzetbe sodródott. Ekkor – sőt már jóval előbb (1Péter 1:20) – Isten hozott egy gyors és helyes döntést: elhatározta, hogy akármi történik, ő akkor is szeretni fogja az embereket. E gyors és helyes döntés vezetett a Golgotáig.

Ebben az összefüggésben parancsol nekünk Pál apostol is. Hozzunk az életünkben egy gyors és helyes döntést:

Döntsük el mi is, hogy minden dolgunkat szeretetben visszük véghez!