Néhány évtizeddel ezelőtt egy ember nagyon nagy célt tűzött ki maga elé. Mivel ráadásul hajlíthatatlan akarattal rendelkezett, hosszú ideig felül tudott kerekedni minden ellenálláson és ellenfélen, sőt legnagyobb ellenfelével, Istennel is megpróbálta ezt megtenni.

-Isten pedig nincsen - jelentette ki egyik barátjának, aki egyszer véletlenül mondott valamit Istenről.

-De van - felelte barátja.

-Nincs Isten! - jelentette ki a férfi még egyszer, majd hozzátette: - Rögtön bebizonyítom neked. - Elővette a zsebóráját és így szólt: - Ha van Isten, akkor most semmisítsen meg. Egy percet adok rá.

Az egy perc letelt, de nem történt semmi.

-Látod? - mondta a férfi - Nincs Isten. Hiszen még mindig élek.

Barátja csak ennyit jegyzett meg:

-Ne vétkezz így, mert szörnyű büntetést fog rádmérni.

-Soha! - jelentette ki. - Ezt is bebizonyítom neked. Ehhez azonban több időre van szükségem. - Úgy látszott, hogy igaza van.

Az évek teltek. Hajlíthatatlan akarata segítségével emberünk a világ nagy emberei közé emelkedett, milliók fölött uralkodott. Amikor hatalma csúcsán állt és úgy tűnt, hogy minden sikerül neki, amibe csak belekezd, kitört a háború.

Ebben a háborúban nemcsak a katonákat, a csatahajókat és a csatákat vesztette el, hanem a hatalmát is. Végül menekülnie kellett. Nem szép kocsiban, hanem egy nagy teherautóban, hogy ne ismerjék fel. Így akarta elhagyni hazáját és népét, ahogyan egykor Istent hagyta el.

Hogy ne keltsen feltűnést, fejére német acélsisakot tett és német katonakabátot húzott magára. Azt remélte, hogy így nem fogják felismerni és sikerül átszöknie a határon. Még mindig nem értette meg ugyanis, hogy tulajdonképpen ki van a sarkában. Az ugyanis, aki minden álruhán átlát, aki elől egy ütött-kopott, piszkos teherautón sem lehet elmenekülni. Még nem értette meg, hogy letelt az egy perc, amit egyszer Istennek adott, hogy semmisítse meg.

Isten óráján most telt le az egy perc. Talán akkor értette meg, amikor egy magányos villában kihirdették előtte a halálos ítéletet. Mindenképpen meg kellett azonban értenie, amikor a pisztolyok csöve rámeredt és elhangzottak a lövések - mert Isten óráján a mutató éppen a hatvanadik másodpercnél tarott.

Ez az ember Benito Mussolini volt, néhány évig Olaszország diktátora.

P. Friedrich