„Engedelmeskedjetek azért Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek.”

Jakab levele 4:7-8

"Bezzeg az én időmben..." Akkor még kint játszottunk az udvaron, sötétedésre hazaértünk, mosatlanul ettük a földiepret, meg a szomszéd cseresznyéjét, és nem lett semmi bajunk. Akkor még nem volt mobiltelefon, de a szüleink biztonságban tudtak minket, vagy legalábbis nem mutatták ki, hogy aggódnak minden lépésünkért. Akkor még mindenki köszönt a faluban mindenkinek, mindenkinek volt munkája, vagy legalábbis mindenki bejárt valahova. Akkor még nem volt ennyi gonoszság a világban, és sokkal jobban tisztelték egymást az emberek... Bezzeg az én időmben...

Ugye ismerősek ezek a mondatok? Gondolom, hallottad már őket. Esetleg te is kezdesz belelépni az édes nosztalgiázás korába, ahonnan a régi mindig jobbnak és értékesebbnek látszik. Pedig a világ nem egy velejéig romlott, személytelen entitás, amiben mi, emberek vagyunk a szerencsétlen szenvedők. A világot mi alkotjuk, és tesszük azzá, amilyen. Te és én, és minden ember. Miattunk olyan a világ, amilyen.

Mi vagyunk azok, akik kevesebb időt töltünk a szeretteinkkel, mint amennyit egészséges lenne. Mi vagyunk azok, akik álarcokat viselve próbáljuk elrejteni a másik elől valódi énünket. Mi vagyunk azok, akik irigyek vagyunk a másikra, és ellopjuk tőle azt, ami nagyon nem a miénk. Mi vagyunk azok, akik kiközösítik azt az egyet, aki valamiben más, mint az átlag. Mi vagyunk azok, akik abszurd berögződések miatt hátrányosan megkülönböztetjük egymást. Mi vagyunk azok, akik a legszentebb közösségen, a családon belül is pokollá tesszük egymás életét. Mi vagyunk azok, akik gonosszá tesszük a világot. A mi döntéseink, a mi cselekedeteink.

Ma reggel Isten arra hív, hogy állj meg egy percre, és gondolkodj! Ne mutogass a névtelen, arctalan tömegre, ne őket okold mindazért a borzalomért, ami történik nap mint nap, hanem nézz magadba, és gondolkodj el azon, te mit teszel ezért! Mit teszel a gonoszság ellen, mit teszel a jóért?

Te is a "világban" élsz, te is hozzájárulsz ahhoz, milyen is az élet most itt a 21. században. Isten arra kér téged, hogy állj a jó oldalra! Közeledj Hozzá, mert ezzel tudod a legtöbbet tenni azért, hogy a világunk élhetőbb legyen. Ember vagy, felelősséggel áldott meg a Mindenható, hát élj vele! Élj Vele!

Keresd Istent, a Vele való kapcsolatot minden nap! Kérd, hogy mutassa meg, mi a terve veled, mutassa meg, hogyan élhetsz az emberiség javára! Dönts Isten mellett, és tegyél a világért! Tedd hozzá a te részedet! Tedd a jót hozzá!