„Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem.”
(János evangéliuma 10. fejezet 27.vers)
Manapság, mikor már faluhelyen is csak elvétve látni, hogy a házaknál tehenet, kecskét, bárányt tartanak, a most felcseperedő nemzedékek számára egyre inkább megfoghatatlanná válnak a Szentírásnak ezen gyönyörű természeti képei.
Jézus idejében azonban, még majd minden gyermek úgy nőtt fel, mint nagyanyáink, akik maguk terelgették és vigyázták a család jószágait. Így mindenki tudta, mi a különbség béres és pásztor között, mit jelent, megkeresni az elveszettet, vagy megvédeni a bárányokat a ragadozóktól.
Itt az evangéliumban Jézus úgy mutatkozik be, mint „jó pásztor”, aki név szerint ismeri, illetve amit az itt szereplő görög szó, a ginoszkó még kifejez; megérti, tudja és gondolkodik sorsukról, dönt, határoz és törődik a juhokkal, hiszen azok az ő tulajdona.
Bizony, a legodaadóbb pásztorként törődik velünk, azokkal, akik gondoskodása ellenére „eltévelyedtünk, ki-ki az ő útára tértünk.” (Ézs.53:6)
De megjelent közöttünk, és lett hozzánk ’juhokhoz’ hasonlóvá, „mint Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ bűneit” (Ján.1:29).
Tehát Ő az a pásztor, aki teljesen eggyé vált velünk, nyájával, azért, hogy egyedül csak őt kövessük. S mit jelent Őt követni?
A Jó Pásztor követése, amit az akolutheo görög szó is magába foglal: hogy csatlakozol Jézushoz és hagyod vezettetni magad általa. Alkalmazkodsz Hozzá, olyannyira, hogy egyre jobban megegyezel döntéseivel és hasonlóvá válsz te is Hozzá.
Határozd el magadban ma reggel; hogy egyetlen lépést sem teszel nélküle, kikéred és követed mindenben az Ő tanácsát, így kapaszkodva bele. S ha ezt teszed, hallgatva szavára, Ő azt ígérte:
„És én örök életet adok nekik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.” (Ján.10:28)
Kapcsolódó bejegyzések:
Nem lesz többé halál
GALILEAI ASSZONYOK
NEM SZÉGYENÜL MEG ,AKI HISZ
JÉZUS KÜLDETÉSE