Királyi mennyegző

        (műsor)

 

Máté 22: 1-14.

 

Lukács 14: 15-24.

 

 

 

Kar:

 

Nagy Királyunk házanépe

 

Örvendezve gyűl elébe,

 

Fiának lesz nemsokára

 

Mennyegzői vacsorája.

 

Szolgái már úton vannak,

 

Ébresztgetnek, hívogatnak.

 

Sokat hívnak, sokat várnak

 

Asztalához a Királynak.

 

 

 

Szolgák:

 

Ébredjetek! Örvendjetek!

 

Készüljetek és jöjjetek!

 

Akadályok ne tartsanak,

 

Sérelmek ne bosszantsanak,

 

Gyönyörök el ne vonjanak!

 

Mert a Király azt üzente:

 

Asztalát elkészítette

 

Fiának mennyegzőjére,

 

Vendégek nagy örömére;

 

Országa dicsőségére.

 

 

 

Ifjak:

 

Fiatalok vagyunk,

 

Mi élni akarunk!

 

Gyönyör, szórakozás,

 

Ez most a mi utunk.

 

Barátság, szerelem

 

Úgy elfoglal minket,

 

Nem is érdekli más

 

Kíváncsi szívünket.

 

Király közelsége

 

Túl komoly még nékünk.

 

Mentsetek ki minket,

 

Mert mi el nem megyünk!

 

 

 

Kereskedők:

 

Kereskedünk, adunk-veszünk,

 

Nekünk a pénz a mindenünk!

 

Ebben telik éjünk-napunk,

 

Hétköznapunk, vasárnapunk.

 

Nincs időnk a mennyegzőre,

 

Mentsetek ki most belőle!

 

 

 

Házasok:

 

Házasodtunk, férjhez mentünk,

 

Megtaláltuk, kit kerestünk.

 

Megültük a mennyegzőnket,

 

Együtt töltjük az időnket.

 

Nem érdekel egyéb semmi,

 

Csak egymásban örvendezni.

 

Nem vágyunk a mennyegzőre,

 

Mentsetek ki most belőle!

 

 

 

Földművelők:

 

Nekünk a sok munka

 

Itt van a nyakunkban.

 

Jószágaink vannak,

 

Gondozni kell őket.

 

Őrizni, művelni

 

Kertünket, szőlőnket.

 

Király hívására

 

Talán el is mennénk,

 

Ha a sok munkával

 

Így tele nem lennénk.

 

Igazán sajnáljuk,

 

De szorgos a munka,

 

Nem hagyhatjuk félbe

 

Vesztünkre, kárunkra!

 

 

 

Szolgák:

 

Nincs, aki jöjjön,

 

Nincs, ki örüljön,

 

Királyi gazdag

 

Asztalhoz üljön!

 

Apró gyönyöröknek,

 

Munkának, pénznek

 

Hódol a szív és

 

Alszik a lélek!

 

 

 

Kar:

 

Nincs, aki jöjjön,

 

Nincs, ki örüljön,

 

Királyi gazdag

 

Asztalhoz üljön?

 

Inkább a földnek,

 

Munkának, pénznek

 

Hódol a szív és

 

Alszik a lélek?

 

 

 

Másokat hívunk,

 

Másokat kérünk,

 

Akik meghallják,

 

S mégis lesz népünk.

 

Város piacán,

 

Utcáin széjjel

 

Beszéljetek

 

Az elárvult néppel.

 

Hívjátok őket,

 

Hozzátok őket,

 

Elfáradtakat,

 

Nagy szenvedőket!

 

Mindenki hallja,

 

Mindenki jöjjön.

 

Ki sírt magában,

 

Velünk örüljön!

 

 

 

Szolgák:

 

Jó hírt hoztunk, örüljetek!

 

Készüljetek és jöjjetek!

 

Királyi ház nyitva, tárva,

 

Senki onnan nincs kizárva!

 

Sőt, mindenki hivatalos,

 

Ki szavunkat meghallja most.

 

Jertek el a mennyegzőbe,

 

Ne irtózzék senki tőle!

 

 

 

Sánták:

 

Mi elmennénk, szívünk vágyik,

 

De hogy jutunk a Királyig?

 

Kezünk béna, lábunk csonka,

 

Nincs segítség a számunkra,

 

Ki bennünket felemeljen,

 

A mennyegzőig elcipeljen.

 

 

 

Vakok:

 

Mi is vágyunk, de nem látunk,

 

Sötét szemünk, botlik lábunk.

 

Lesz-e, aki elvezessen,

 

S asztal mellé leültessen?

 

 

 

Szegények:

 

Minket is hívnak,

 

Minket is várnak

 

Mennyegzőjére

 

Király Fiának?

 

Királlyal szemben

 

Oly sok a vétkünk,

 

Véle, a Fiával

 

Fennen beszéltünk.

 

Nevét gyalázta

 

Sokszor az ajkunk,

 

Lázadás gőgje

 

Viharzott rajtunk.

 

Remeg a lelkünk,

 

Örülni vágyunk,

 

- De megbocsájt-e

 

Urunk, Királyunk?

 

 

 

Szolgák:

 

Jöjjetek mindnyájan!

 

Királyunk házában

 

Gazdagság vár rátok.

 

Lesz fehér ruhátok!

 

A sántát mi visszük,

 

Vakot mi vezetjük,

 

Mire összegyűltök,

 

S mind asztalhoz ültök,

 

Meggyógyul mindenki,

 

Beteg nem lesz senki!

 

Mert bénák testére,

 

Vakoknak szemére,

 

Fáradtak lelkére,

 

Bűnösök szívére

 

Készen az orvosság:

 

Fia drága vére!

 

 

 

Sánták, vakok, szegények:

 

Amint vagyok, sok bűn alatt…

 

De mert hallom hívó szavad,

 

Ki értem áldoztad magad:

 

Fogadj el, Jézusom!

 

 

 

Amint vagyok, vak és szegény,

 

Hogy kincset leljek Benned én,

 

S derüljön éjszakámra fény:

 

Fogadj el, Jézusom!

 

 

 

Kar és szolgák:

 

Kövessed Jézust, kövesd Őt ma!

 

Halld, miként hangzik hívó szava!

 

Közel van Ő, hogy megáldana,

 

Édesen mondja: - Jöjj!

 

 

 

Sánták, vakok, szegények, bűnösök:

 

Ó, mily szép, dicső lesz egykoron,

 

Ha majd bűntől tisztán, szabadon

 

Fogad ölébe az égi hon!

 

Jézus szavára: - Jöjj!

 

 

 

Kar:

 

Sokan vannak a hivatalosok,

 

De kevesen a választottak!

 

 ÁMEN