„Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő.”

(Zsidókhoz írt levél 11. fejezet 3. vers)

Amikor a középiskolában jobban belemerültünk történelemből az ősrobbanás, és a törzsfejlődés tárgyalásába, irodalomból pedig a Biblia taglalásába, akkor gondolkodtam el igazán azon, hogy mi az igazság az eredetünket illetően: Teremtés vagy evolúció, esetleg a kettő sajátos elegye?

Ez a kérdés aztán annyira zavart, hogy bár csak papíron voltunk vallásosak, és sosem beszélgettünk ilyen dolgokról, mégis megkérdeztem otthon, hogy miként van ez az egész. Szüleim részéről diplomatikus választ kaptam: Ha történelemből kérdezik, akkor: Evolúció, ha irodalomból, akkor: Teremtés.

Mondanom sem kell, én nem értem be ennyivel. Elkezdtem mindenféle könyvet olvasni a témában, és érdekes mód – van aki szerint véletlenül, szerintem az isteni gondviselés miatt – épp ekkortájt értesültem egy bibliai előadássorozatról, ahol aztán választ kaptam kérdésemre.

Igen, választ és nem bizonyítékot. És ezt azóta még inkább kihangsúlyozom, mert egyértelmű, mindenki által elfogadott tudományos bizonyíték egyikre sincs. Akadnak ugyan próbálkozások, logikai eszmefuttatások mindkét részről, de az igazság; hogy mindkettőhöz hit, meggyőződés szükséges.

Amit persze azok nem érthetnek meg, akik számára az élővilág és benne az ember nem több, mint véletlenszerűen létrejött biokémiai gyár, atomok, molekulák sajátos elegye.

Hogyan is lehetne ésszel felfogni azt, hogy energiák egymásnak feszüléséből létrejönnek a kémiai elemek, majd ezek véletlenszerű rendeződése nyomán ugyanazon elemekből egyszer fű sarjad, máskor egy pillangó alakul ki, vagy egy ember… ami miért él, miért öregszik, miért múlik el…?

De persze a Teremtés leírása is éppily felfoghatatlan, és mai tudásunkkal érthetetlen. Az első nap a világosság megalkotásakor, még nincsenek égitestek, de akkor mi adta a fényt?  Isten jelenléte? De akkor mi adta a sötétséget? Isten nincs jelen a sötétben? A növények hogyan növekedtek napfény nélkül? Hogyan tudott Ádám egy nap alatt nevet adni minden állatnak, fajtája szerint, úgy, hogy még ’műtéte’ is volt…?

A válasz, amit Pál annyiszor hangsúlyoz ebben a 11. fejezetben, amivel én is azonosulni tudok; „hit által”. Igen, hit által értjük meg, hogy a világ a semmiből teremtetett, és hit által érthetjük meg azt is, mikor valakinek szívében egyszer csak gyökeret ver Jézus tanítása, és ’új teremtéssé’ lesz (2Kor.5:17), és csak hit által lehetünk ott az örök életben az új földön. (Ján.3:16)

S ezért imádkozom ma reggel, hogy kedves olvasó Te is ott legyél, „HIT ÁLTAL”. Ámen.