„És lészen: az utolsó időben az Úr házának hegye a hegyek fölé helyeztetik, és felülemelkedik az a halmokon, és népek özönlenek reá. Pogányok is sokan mennek, és mondják: Jertek, menjünk fel az Úr hegyére és a Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az ő útjaira, és járjunk az ő ösvényein! Mert Sionból jő ki a törvény, és az Úr beszéde Jeruzsálemből.

(Mikás könyve 4. fejezet 1-2. vers)

Itt ülök az Olajfák hegyén, előttem az Úr házának hegye. S beteljesülni látszanak a próféta szavai, hiszen közel háromezer évvel Mikeás jövendölése után amerre nézek, emberek áradata hömpölyög, a világ minden tájáról turisták milliói özönlenek a Szeretett városba.

Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy a fenti prófécia nem a jeruzsálemi turizmus fellendüléséről szól. Mert ha Mikeás nem is, de az Örökkévaló mindenképp előre tudta, hogy az utolsó időben a Szent hegyen már nem fog ott állni az Ő háza.

De akkor milyen hegyről és milyen házról van itt szó?

Az Újszövetségben az Isten Háza kifejezés nem egy épületet takar, hanem a hívők közösségét, az egyházat, „Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, a melyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által.” (1Pét.2:5)

„Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, amint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és ők én népem lesznek.” (2Kor.6:16)

Ennek a ’háznak’ az alapja Jézus, az igazi Szikla, „a becses kő”, a „szegletkő” (1Pét.2:6-7) „Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által.” (Ef.2:22)

Tehát ez alapján, ma, 2014. július 16-án mi vagyunk Isten Háza. De akkor miért nem özönlenek hozzánk a pogányok? Még turistaként sem keresik fel imaházainkat.

Mikeás azt mondja, azért mennek a népek az Úr követőihez, mert tudják, hogy onnan „jő ki a törvény, és az Úr beszéde”.

Ezért, kérlek Istenem add, hogy életem összhangban lehessen a te törvényeddel, és használd fel hangomat, hogy szavaim a te beszéded lehessen! Hogy lehessek a te élő házad ebben a lelkileg holt világban! Ámen