„Ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem.”

János evangéliuma 14:14

Akinek „szokásává” vált az imádság, az szinte mindig odailleszti a végére: „Jézus nevében, Ámen”. Egyrészről nagyon jól tesszük, hiszen a Bibliában arra bátorít Jézus, hogy az Ő nevében kérjünk az Atyától imáinkban. Ebben a magatartásban benne van Krisztus közvetítői szerepének elismerése és igénylése. Bűnös emberként nem mehetek a szent Isten jelenlétébe, csak Jézus Krisztuson, mint közbenjárón keresztül.

A Jézus nevében való imádság másrészről lehet egy keresztény varázsige is, amivel úgy gondoljuk, hogy különleges erővel és hatékonyabb maghallgatási aránnyal száll tovább imánk. Amikor valakinek a nevében szólunk, az ő tekintélyét, hatalmát nyomatékosítjuk. Nekünk nincs hatalmunk, erőnk, korlátozottak a képességeink és lehetőségeink, de Jézusnak adatott „minden hatalom mennyen és földön” (Mt 28:18). Ha nem mi akarjuk Istent irányítani azzal, hogy „megidézzük” nevét, hanem alázattal elismerjük, hogy nála van az irányítás, akkor bizalommal mondhatjuk ki nevét imádságainkban.

Jézus így szólt: "...az én nevemben kértek majd: és nem mondom néktek, hogy én kérni fogom az Atyát ti érettetek; mert maga az Atya szeret titeket" (Jn 16:26-27). Megelőzőleg pedig az mondja: "én választottalak titeket..., hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek"(Jn 15:16). Ámde Jézus nevében imádkozni többet jelent, mint nevét említenünk az ima elején és végén. Jelenti azt, hogy Jézus lelkülete és indulata uralja imánkat; ígéreteit hisszük, kegyelmében bizakodunk, és munkáját végezzük.” (Ellen G. White: Jézushoz vezető út)

„Isten Igéjének minden egyes ígéretét imánkba foglalhatjuk, amennyiben Isten adott szavára támaszkodunk. Bármilyen lelki áldást óhajtunk, kiváltságunk, hogy Jézus nevében kérjük. Egyszerű szavakkal, gyermeki hittel tárhatjuk fel Isten előtt szívünket. Amennyiben szükséges, táplálékért és ruházatért is könyöröghetünk hozzá; éppúgy, mint lelki ínségünkben az élet kenyerét és az igazság öltönyét is tőle kérjük. Mennyei Atyátok jól tudja, hogy nektek minderre szükségetek van, s ezért felszólít benneteket, hogy jöjjetek és kérjetek. Csak Jézus nevében nyerhetjük el mindezen áldásokat, hiszen Isten éppen azáltal akarja Fia nevét megdicsőíteni, hogy kínzó szükségleteinket kegyelmének kincstárából ingyen és bőkezűen kielégíti.” (Ellen G. White: Gondolatok a Hegyibeszédről)