„Íme eljő a felhőkkel és minden szem meglátja őt, még akik őt általszegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége. Úgy van Ámen. Én vagyok az Alfa és az Omega, kezdet és vég, ezt mondja az Úr, aki van és aki vala és aki eljövendő, a Mindenható.”

 (Jelenések könyve 1. fejezet 7-8. vers)

Egyszer egy lelkésznek feltették a kérdést; Miért van az, hogy a Biblia olyan sok helyen beszél a bűn következményéről, a szenvedésről, a halálról és ezzel szemben csupán alig szól a mennyországról és az új földről, amit a hűségesek örökölnek majd.

A lelkész válasza így szólt: Ha az ebéd alkalmával minden fogás egyszerre kerülne az asztalra, ki akarná megenni a spenótot, miközben előtte van a torta?

S igaz, bizonyosan ma is sok ’spenót’ helyzettel fogsz találkozni, amit meg kell(!) tenni. Ma mégis arra hívlak, gyere, nézd, gondolkodj és beszélj arról, hogy milyen lesz a desszert!

Hiszen „Nemsokára keleten megjelenik egy kicsiny fekete felhő. A távolból sötétnek látszó felhő körülveszi a Megváltót… Jézus hatalmas győzőként lép elő… A királyt útján szent angyalok hatalmas, megszámlálhatatlan sokasága kíséri…

A föld rázkodása, a villámok cikázása közepette hívja elő Isten Fia az alvó szenteket. Kezét az ég felé emeli, és az igazak sírjára tekintve kiáltja: „Ébredjetek, ébredjetek, ébredjetek…!

Ádám is a feltámadt sokaság között áll. Alakja méltóságteljes, alig kisebb, mint az Isten Fiáé… Az igazak az örök ifjúság frissességével és elevenségével támadnak fel…

A bűn átkának utolsó maradványa is eltűnik, és Krisztus hű gyermekei „az Úrnak, a mi Istenünknek” szépségét fogják viselni, és testben, lélekben, értelemben Uruk tökéletes hasonmását fogják tükrözni... Az élő igazak ’nagy hirtelen, egy szempillantásban’ elváltoznak. Isten szava nyomán megdicsőülnek…

A kicsi gyermekeket szent angyalok helyezik anyjuk karjába. Barátok, akiket régen elszakított egymástól a halál, újra találkoznak, hogy soha többé el ne váljanak…

A Szent Város a megváltottak elé tárul. Jézus szélesre tárja gyöngykapuit. Az igazság megtartói belépnek rajtuk, és megpillantják az Édent, az ártatlan Ádám otthonát…

A Megváltó boldog, hogy a dicsőség országában láthatja a gyötrelme és megaláztatása árán megmentett lelkeket. Az üdvözültek osztoznak örömében, amikor a szentek között észreveszik azokat, akik imáik, fáradozásuk, szeretetük és áldozatuk nyomán tértek Krisztushoz…

Mindnyájan révbe jutottak. Koronájukat Jézus lábához teszik, és dicsérik Őt a végtelen örökkévalóságon át.” (részletek: E.G.White – Nagy küzdelem, Isten népe megszabadul c. fejezetéből)

Ne állj fel Isten asztalától! Ez a desszert rád is vár!