„Vedd azért szívedre és lelkedre e szavaimat, és kösd azokat jegyül a kezedre, és homlokkötőkül legyen a te szemeid között; És tanítsd meg azokra fiaidat, beszélj azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel, és mikor felkelsz. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra.”
Mózes 5. könyve 11. rész 18-20.
A hébereknél az egyik legnagyobb érték a gyermek volt. Isten megparancsolta, hogy az apák a nap minden percében tanítsák őket! Ez nem prédikálást jelentett vagy lelki fröccsöt. Hanem, amikor együtt mentek az úton, az édesapa felhívta gyermeke figyelmét a Teremtőre.
A szegényeknek adott valamennyi pénzt, ezzel az adakozásra oktatta. A műhelyben együtt dolgoztak, megtanította a munka megbecsülésére. A boltban megmutatta, hogy a kevés haszonból hogyan lehet gazdagodni, és lépésről lépésre előrébb jutni. A zsinagógában pedig elleshette a gyermek, hogyan kell Istent tisztelni.
A héber édesapák gyakorlati nevelők voltak a nap minden percében. Amikor úton jártak, vagy a házban, a ház körül dolgoztak, tudták, hogy éles szemek figyelik őket, ezért igyekeztek hitelesek lenni gyermekeik előtt.
És Te? Mennyit foglalkozol gyermekeiddel? Mit látnak tőled? Hitelesen képviseled, amit mondasz? Egy statisztika szerint az átlag édesapa napi 8 perc időt tölt gyermekével – a 24 órából!
Remélem, nálad nem így van. Ha igen, van még időd a változtatásra!
El tudod majd mondani, amikor Jézus Krisztus megjelenik az ég felhőiben, hogy:
„Ímhol vagyok én és a gyermekek, akiket az Isten nekem adott.”
(Zsidókhoz írt levél 2:13.)
Kapcsolódó bejegyzések:
Nem lesz többé halál
GALILEAI ASSZONYOK
NEM SZÉGYENÜL MEG ,AKI HISZ
JÉZUS KÜLDETÉSE